Szinte szöveg nélkül

Alakul a takaró!

Itt az első két sor: Itt már négy sor az ötből, székre állva felemelt kézzel fotózva, hogy beleférjen a képbe: Megyek is, folytatom... Folt. köv.

Szab, varr, vasal

Nekiestem az új anyagoknak, előszedtem még némi fehéret hozzá, és délelőttönként (délutános voltam a héten) ennyire jutottam: 70-70 kocka kétféle pirosból, négyfoltossá varrva 140 fehérrel: Szétvágva és kivasalva: Aztán újabb gurulóvágós szabó-órák után jöhettek a kész blokkok: Újabb órányi vasalás, és hasonfekve fotózás (csak Nektek, csak ma...): Nos, itt tartok a hétvége végén, a minta neve Lépőkövek, nem egészen ez lesz az elrendezés, de itt már látszik a lényeg, és a kész - roppant egyszerű - blokkok:

Egészen szimpla minta, nagyon könnyű varrni (kezdők is bátran megpróbálhatják!), de majd megmutatom, milyen látványos a végeredmény (legalábbis reménykedjünk...)!

Holnap kirakózok velük, és elkezdem összevarrni a sorokat, szóval...

Folt. köv.

Lassan, de halad...

Mostanában mintha egyre kevesebb időm lenne varrni... De azért mégis teszek-veszek a varrósarkomban, mégpedig ezeken:

Két inget varrok Zsuzsi barátnőmnek (egyelőre, mert még egy harmadik is tervben van), ezekből az amúgy foltvarráshoz való anyagokból (Loralie Harris csodás fantáziájából) :

Igen, a varrógépmintásból is. Le sem tudtam volna beszélni róla, miután meglátta. De meg sem próbáltam, nekem is tetszik. :o) Elvittem a Hunyadi utcába is, hát, majdnem szereztem magamnak még vagy fél évre való varrnivalót. De tény, hogy oda én is be tudnék költözni a varrógépemmel.

Aztán némi készlettisztítás, két régen kinőtt nyári ruhánkból -- látjátok, még felnőttként is hajlamosak vagyunk egyformába öltözni :o) -- lesz két még kisebb (tudom-tudom, hogy akkor már végképp nem fogjuk tudni felvenni). Egyik ajándékba lesz, egy majdnem egyévesnek, a másik meg Vivinek. A kisebb gumírozott mellrészű lesz, pántokkal, ehhez csak levágtam az egyik ruha tetejét: a nagyobbhoz szabásmintát is készítettem, alig kellett átszabni az eredetit: Az oldalából nem akartam elvenni, így a karöltő aljától kezdve kihúztam az eredeti oldalvarrásig, nyáron egy kis lazaság csak kényelmes lehet. A háta kivágott lesz, ennyivel is szellősebb, majd lehet, hogy még egy pánt kell keresztben, ami összetartja, meglátjuk. Ha már többet is tudok mutatni belőlük... Folt. köv.

Elnagyoltam

Vicces, hogy amikor tele mindkét kezem (vagyis a szoba...) varrnivalóval, akkor érkeznek rendelések a meskán is, de hát ez már csak ilyen mörfizmus!

Régebben varrtam egy egész sorozatot saját szabásminta alapján készült kistáskákból. A prototípus barátnőmnek készült szülinapjára, de ő sötét, hétköznapit kért, viszont nem lehetett nem kipróbálni a fazont nagyon színesekből is. Ámbár azt hiszem ötnél megálltam, de csak mert akadt más, sürgősebb varrnivaló, pedig válogattam még vagy tíz anyagot.

A szivárványfüggöny maradékából készült ez a kettő:

Szilvi keresett meg azzal a kéréssel, hogy neki a piros kéne, de A4-es méretű dolgokat pakolna bele, szóval nagyban gondolkodjunk.

A nagyítás simán ment, váltottunk még pár emailt, hogy tisztázzunk egyéb részleteket, például, hogy maradjon-e a farmer, mint kombipartner, vagy most legyen egyöntetűbb az összkép:

Piros vászon lett a társanyag, és bevallom, bármennyire szeretem a farmerkéket erős pirossal, végül Szilvinek lett igaza, ide most jobb a piros partner:

A bélést jó tartású, sárga kockás vászonból varrtam, ez újdonság a kicsi változathoz képest, mert abban nincs bélés:

Nem áll ilyen összevissza egyébként, mert több helyen rögzítettem a külső részhez, csak nem lett rendesen eligazítva fotózás előtt.

Viszont mivel ekkora méretben már nem tartana olyan szépen egyetlen farmerlap-merevítés, itt minden flízzel steppelt, hogy megálljon az a táska a saját lábán is :o) :

Valamint (ez sajnos egyik fotón sem látszik) a pántot ugyan úgy állítottam be, mint a kicsiknél, de itt még megerősítettem a bevarrási pont alatt négysoros tűzéssel.

Érdekes feladat volt ez a nagyítás, nagyon megtetszett a táska, csak azért nem tartom meg, mert én nem hordok magammal A4-es cuccokat! :o)
Most pedig vissza a takaróhoz...

Folt. köv.

Heti hírek

Újabb két napkalapos Zsuzsink született (szép nagy ovis csoportot lehetne már összehozni belőlük), ezúttal nem rendelésre varrtam, hanem ajándékba készültek mindketten.

Rózsaszín és rózsaszín, de mégis más és más:

Egész kollekció cipzárral és egy kis bájos barna pamutcsipkével gazdagodtunk, Vicának köszönhetően (KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!) :

Nem utolsósorban pedig Zsuzsi megint bevásárolt nekem a Hunyadi utcában, mert bizony ismét takaróvarrásba vágom fejszémet! (Már ha ez nem túl oximoron, vagy képzavar, vagy bármi más gonoszság...) Legyen akkor a körkéses vágóm, az kicsit jobban passzol.

Ezekből az üdítően kékekből, és bámulatosan pirosakból, bár nem látszanak soknak, dupla ágyra való ágytakaró lesz. Aki nem hiszi, várja csak ki a végét! :o)

Szóval ollóra fel, hogy aztán...

Folt. köv.

"Az a fahéj már avas!...

Ez nem fahéj, hanem csili!

Csili a forrócsokoládéba?

Majd meglátja, hogy megdobja!" (Csokoládé)

Körülbelül ez volt a kérdés jelen esetben is, melyik keret legyen, fahéj avagy csili...

Hogy mihez is? Hát két újabb bögrealátéthez.

Készítésük oka (túl azon, hogy jó varrni őket), egy régebbi elmaradás bizonyos kölcsönkenyér-jellegű akcióban. Ha ez kicsit túl homályosan hangzik... az nem a véletlen műve.

Akinek varrtuk, meglepetésként fogja kapni, hacsak rá nem jön a képből, hogy az övé. :o)

A hozzáillő alátét tervezése egyszerű volt, pillanatok alatt volt ötletem, csak sajna áttúrva a készleteimet, újra kellett gondolnom az egészet, mert valahogy nem stimmeltek az anyagok, és a terv.

Az alap "mézeskalácsost" mindenképp használni akartam, de nem nagyon tűrt meg mellékszereplőket maga mellett, csak néhány statisztát.

Így került végül a rátét-csésze-motívum egyszínű nyersfehér alapra, és semmi egyéb fakszni.

Persze az alátétek élete is párosan szép, de teljesen egyformákat nem akartam, ezért a kétféle formájú bögre.

A tűzéssel már nem kellett vacakolni, mert az alap motivumait varrtam körbe, lehetőleg minél többet. Na itt voltam kicsit bajban mégis, mert a célszemély tűzési tudása magasan az enyém felett van, de előre szólok, a tűzést nem ér zsűrizni az értékelésnél! ;o)

Sajnos csak szerdán tudom postázni őket, addig egy másik hasonszőrű projekten dolgozgatok, szóval...

Folt. köv.

További kék virágok

A kék virágos csipkét már ismeritek, és a fehér nadrágot is említettem már ugyanott, de most végre ez a terv is valóra vált.

Tehát, először is, a nadrág mosógéptámadást szenvedett szára (és ez már kissé kozmetikázott változata):

Mivel az átültetés láthatóan nem segítene rajta, így amputálásra ítéltetett, Zsuzsi elvesztett egy hosszúnadrágot, de nyert egy caprit. :o)
A jobb állapotban levő levágott szárra pedig azonnal megszületett a terv, Zsuzsi karácsonyi vásárban vett, gyönyörű naplójának készítünk belőle egy hordozótasakot. Ha már úgyis vettünk vagy 30 cm-t a csipkés anyagból, a biztonság (és eme tasak) kedvéért...
A póló "foltozásához" azonban botor módon mindkét végén megkezdtem a cakkos szélű csipkedarabot. Hiába, akkor csak a virágok elhelyezkedése volt a szempont, végtére is, az volt az elsődleges felhasználási cél. Így aztán most volt egy cakkos szélem, nem sokkal felette egy lyukkal, és egy nagyon hiányos cakkos szélem, az a darab került a póló aljára.
Mivel eleve egy áthajtós záródású, borítékféle tasakot találtunk ki, gondoltam, elég lesz, ha az áthajtásnál kívülre kerülő oldalra kerül cakkos szél, a belső oldalon meg valahogy majd megoldjuk. Így aztán először is egy cakkos szélű, ép darab csipkét kellett létrehoznom, ami nem is volt nehéz, minthogy a minta ismétlődő, így csak le kellett vágnom a minta mentén, és kicsit beljebb csúsztatva rávarrni, egymásra igazítva az azonos mintarészt. Apró cikkcakkal varrtam össze, amit már a pólóra való applikáláshoz is használtam. A csipke öltései között szinte észre sem venni, mivel szerencsére volt pont olyan világoskék cérnám, mint a csipke színe.




Miután összevarrtam a két darabot, az ismétlődő minta alsó rétegét levágtam, picike ráhagyást hagyva a varrás mellett.

Ez után kezdhettem összedolgozni a két anyagot. Először arra gondoltam, hogy egyszerűen a nadrágszárral azonos méretű csövet varrok a csipkéből is, de aztán inkább mégis szétbontottam a vászon oldalvarrásait, mert így a csipke varrásráhagyása sem látszik a kész darab színén. Először a cakkos szélű darabot varrtam fel a nadrágszár szélesebb felére, a szélén körben hozzá cikkcakkoltam, és több sorban rá is tűztem az alapra, a cakkos szélen cikkcakkal, és még két helyen, a minta vonalát követve, itt már csak egyszerű, egyenes öltéssel.

Aztán a másik oldal került sorra. Cakkos szél híján itt ki kellett valami eldolgozást találni a csipke felső szélére, hiszen simán behajtva itt is átütött volna a ráhagyás. Először szaténszalagra gondoltam, de az egy szem otthoni készleten levő kék szalag persze nem azonos árnyalatú volt. De a keresgélés közben kezembe akadt az a zacskó, amiben néhány helyes kis levágott szövetszélet takargatok, "valamire még jó lesz" jelszóval /gondolom, ez sokunk jelszava ;o)/. Ebben aztán találtam a Dius-féle kockásokból is, amik közül a kék-fehér, ha hiszitek, ha nem, pont egyezik színben a csipkével.


Keskenyke, az igaz, de mivel egyik széle eldolgozott, így elég a másikon egy keskeny behajtással számolni, és így pont elég a csipke szélének lefogásához.


Bár rojtos szélével is jópofa lenne, Zsuzsival végül abban maradtunk, hogy mindkét szélén behajtom, és így egy keskeny kis kockás szegély lesz belőle. Lett is. :o)


A külső oldal készen:


Itt már majdnem kész, csak a záródás hiányzik róla:


Ha meg lesz a gombja is, megmutatom készen is!

Folt. köv.

Amikor a ruha teszi az ember(palántá)t :o) 2.

Ármin is megkapta a nadrágját! :o) És persze ő sem állt meg egy fénykép erejéig sem!



Most megint jöhet valami csajos varrnivaló, azzal...

Folt. köv.

Ez meg az

Kell néha egy kis vásárlás... még ha nem is vagyunk vásárlás-mániások, de van az úgy, hogy Zsuzsi a névnapján megkérdezi tőlem, hogy vegyen-e nekem egy foltos újságot csak úgy! :o)

Mit is válaszolhattam volna? :o)

(Megjegyzem előtte átadtam már neki egy halom édességet, és még utána is egy doboz bonbont.)

Nem volt könnyű választani (sosem az), végülis a kedvencem került a kosárba, teli jó kis tavaszi ötletekkel.

Megmutatom belőle a favorit darabot:

Nem állítom, hogy lesz ilyen táskám, de az ellenkezőjét se. Farmerem van dögivel, kockás anyagaim vannak dögivel, a táska tetszik, most már csak egy kis idő kéne, hogy meg is varrjam.

Node akinek 6 keresztlánya van, annak majd minden hónapra jut valami varrnivaló, hiszen ez pontosan 12 szülinapi és névnapi ajándékot jelent, megfejelve 6-6 húsvéti, gyereknapi, karácsonyi, és egyéb alkalmi igényekkel. Nem panaszkodom, nagyon szívesen varrok nekik!!! A leghálásabb közönségem.

Mivel hárman már iskolások, mondhatom, hogy "hagyomány" lett, hogy a hatodik szülinap iskolai cuccok varrásával ünneplendő (legalább ezeket nem kell megvenni)./ Az ovis "kelengyét" már láthattátok itt-ott./

A lista adott: tisztaságcsomag, tornazsák, technika-rajz köpeny, legfeljebb a színek, anyagok, na meg ugye a monogramok változnak.

Ez alkalommal Esztike öregedett iskolás korúvá, ő meg aztán egy nagyon lányos lány, tehát minden rózsaszín lesz! :o) Vagy virágos.
Ehhez kellett megint cipzárért menni, mert valahogy egy teli cipősdoboznyi cipzár közt egy fia rózsaszín se volt. És ha már a rőfösben voltam, kellett néhány cérna, és persze nem csak egy cipzár, mert mi van, ha legközelebb is kell?

Szóval megnyugtató készletet szereztem be:

A varrás még nem haladt ilyen ütemben, de a tisztaságcsomagot, ami megújult formában készült el(az eddigiek csak sima, behúzós zacsik voltak), már meg tudom mutatni:

A többi még vár rám, szóval...

Folt. köv.