Karácsonyi ötletek: barátunk, a termovelúr

Annak kapcsán, hogy magam is épp befejeztem egy termóból készült nadrágot, meg, mert elkezdtünk karácsonyi ötleteket adni, jöjjön egy bejegyzés, a termovelúr dicséretéről.

Először is, mert jó viselni, puha, meleg, könnyű.
Másodszor, mert jó varrni, nem foszlik, nem nagyon szöszöl, nem különösebben nyúlós.
Harmadszor, mert sokféle van, könnyű megfelelő színt, és/vagy mintát találni (legalábbis nekünk még eddig mindig sikerült).

Hát, van annak már vagy tíz éve is szerintem, hogy először álltunk neki egy nagyobb eresztésnek belőle, egyik karácsonyra varrtunk családunk férfi tagjainak, meg a párjainknak egy-egy pulcsit. De nem ám akármilyent, mindenkinek a kedvenc fazonjában: cipzáros, vagy gombos nyakkal, sima nyakkivágással, vagy gallérral, személyre szóló színben, és többnyire két, összeillő anyag kombinációjából, válla-, ujjabetétet, gallért, zsebet variálva. Kb. azidőtájt varrtunk magunknak is egy-egy kivizöld kardigánt, sárga cipzárral, meg az akkor még kisebb létszámú kislány ismerősünknek narancs-zöld kombinációjú kötényruhát, sárga díszítéssel, mellényeket, és pár sapkát-sálat-fülvédőt is. Ezt most a képzeletetekre bízzuk, mert ezek olyan régen készültek, hogy fotó nincs is róluk. (de nem azért, mert akkor még nem találták fel a fényképezést...)
Gondolhatjátok, hogy további évekig (ez még ma is tart) válogathattunk a maradékokból, a minden anyagból a szükségesnél többet vásárló beállítottságunkra hagyatkozva.Ezekből a maradékokból készült holmikból már tudunk mutatni is.
Először egy nagyobbat, a steppelésből (Z) is látható, hogy ez a takaró is Zolikának készült, bátyánk fiának, bár akkor még nem kellett megkérnünk, hogy hajoljon le, ha pofon akarnánk vágni. :o)


Ez egy afféle mintagyűjtemény, ahogy az első felsorolásban levő dolgok maradékából ki tudtuk hozni, pár egész négyzetet, aztán kisebb darabokat szabdalva, miből mi jött ki. Elég vegyes, felnőttesebb-gyerekes mintákkal, sötét és világos színekkel, de neki tetszik. Nekünk is persze, de azért mégis a felhasználó véleménye a fő.
Ugyanezen maradékokból készült egy lábzsák, egy téli babának:

A maradékok maradékából pedig crazy székpárnafélék (bocsi, ez egy erősen megnyesegetett, régi fénykép):

Persze időnként, főleg karácsonyi készülődéskor, vettünk új darabokat is, például anyukánk olvasó-tévénéző lábtakarójához, Krisztike hóemberes pulcsijához, Kata és Fanni kétrészeséhez :

Néhol hiányos az archiválás még ezen időkből is, mert biztosan emlékszem, hogy ilyen többárnyalatú kockás változat narancssárgában is megfordult nálunk.
Aztán a maradékokból megint sapkák készültek, bár ezekből is csak ízelítőben van fénykép, hiszen ez is szinte minden őszi téma volt.


Volt még vászonrátéttel színesített, névre szóló babatakaró:


No meg, ismét csak maradékokból (a bordó és zöld apukánk pulóvere, a kétféle kék bátyánké), téli kötényruhácskák, egy kis hímzéssel:



Egészen friss még ez a, szintén hímzett, kis nadrág, Krisztikének:

Épp most készül ugyanennek a zöld változata, bár még a díszítését annak nem találtam ki. Azzal egy külön bejegyzésben...

Folt. köv.