Intermezzo

Ha unod a kommerszt, és lássuk be a konfekció az most is csak konfekció, és a százszálas egyiptomi pamutra nincs pénzed, ellenben szeretnél jó minőségű, egyedi ágyneműt, ismét csak a turkálóba kell vezessen az utad!

Én hosszú évek óta ezt teszem, ha kikopik a régi ágyneműhuzat, és mondhatom, igen elégedett vagyok az eredménnyel. Akit hozzám hasonlóan nem zavar, hogy minden ágyneműn másmilyen huzat van, esetleg még a párnahuzat sem egyezik a paplanhuzattal (aki bohém ugye?!) az vegye az irányt egy általa megbízhatónak ismert turkálóba, és keressen a kedvére való mintát, anyagot, és vásároljon ááámerikai dupla paplanhuzatot!

Ezeknek a mérete épp megfelelő, hogy némi szabás-varrással kihozzunk belőle egy normál paplanhuzatot, és egy, igény esetén kettő párnahuzatot is:

Hogy miért kell két párnahuzat esetenként? Például izzadós fej, festett haj, gyerekeknél nyálfolyás, esti krém... stb. stb. Szóval néha jól jön, ha kicserélhetjük a párnahuzatot, míg a paplanhuzat még nem szorul mosásra.

Fenti mórickarajz (volt szakmai ismeretek tanárunk szakkifejezése a kézzel készült ákombákomokra) piros vonalai ábrázolják, hogy nagyjából hogy jön ki az eredeti 196*200-as huzatból a 125*182-es paplan mellett két 65*84-es párna. Jelen esetben a párna szabása eltért, mert a minta ugye irányított, de az alap felállás ilyen.

A végeredmény pedig ilyen:

Szerencsés esetben az eredeti záródás a szabásnál beszámítható, tehát megúszhatjuk a gombolás elkészítését. A műanyag patentos változatoknál azonban érdemes próbát tenni, és esetleg mégiscsak gombolópántot varrni, mert néha nem elég erősek a műanyagkapcsok.
De hogy egy kevésbé infantilis változatot is mutassak:

A minta elfordulása a párnahuzaton jól mutatja, hogy ez bizony simán szabható volt, ráadásul gombos a bebújónyílása, szóval itt aztán csak nyissz és nyasssz, sitty és sutty, kész is volt az új garnitúra.

Ha ráadásul tetszik is az anyag, akkor abban a szerencsés helyzetben találjuk magunkat a varrás végén, hogy van némi ajándék alapanyagunk a foltvarráshoz, vagy egyéb felhasználásokra!
Ezenkívűl még egy közbeeső varrás választ el a többször említett táskáktól, de a próbadarabjuk már kész, legközelebb azzal...

Folt. köv.

Emilia blúza

Őszintén szólva még februárban ígértem meg Emiliának, a munkahelyemül szolgáló nyelviskola egyik -- magyar anyukával, argentín apukával (aki szintén nálunk tanít) büszkélkedő, az USA-ban nevelkedett -- angoltanár-lányának, hogy varrok neki egy parasztblúzt. De hát a munka mellett... a szabad idő kevés, és mindig van varrnivaló is bőven, mostanra sikerült befejezni. Persze fogalmazhatok úgy is, hogy nem siettük el a dolgot, minden részletet hagytunk beérni. :o)

Az alap az volt, hogy fehér legyen, és legyen rajta hímzés. Először persze a fazonban kellett megegyezni, vittem mutatóba viselettörténeti könyvet, és egyik kedvencemet, Cser Ferencné Szabás-varrás-ának 1976-os kiadását, ebben már némiképp modernizált fazonok vannak:




Ahogy nekem is, Emiliának is a harmadik képen, bal oldalon levő darab tetszett meg legjobban. Kicsit nagyobb nyakkivágást szeretett volna, és nem ennyire bő ujjakat (ebben már nem egyezett az ízlésünk :o) ).

Némi boltlátogatások során (sosem esik nehezemre méteráru boltokat látogatni) sikerült a megfelelő alapanyagot, egy kellemes tapintású, vékony, de azért nem áttetsző, hófehér vásznat beszerezni. Ebből már viszonylag hamar, egy-két próba beiktatásával elkészült az alap blúz.
Azután egy másik kedvenc könyvemből, ebből (a képet kölcsönöztem):

... kiválasztotta a kedvére való hímzésmintát, egy torockói párnavég mintáját. Ezt kicsit átvariáltuk, a nyakkivágás formájához igazítva, aztán mentem, és beszereztem egy transzfer ceruzát, amivel könnyedén a blúzra másoltam a mintát. Alapvetően a divattervezői tanulmányaimból megmaradt színes ceruzáimat használom például a szabásminták felrajzolásához, ezek is elég szépen kijönnek egy mosással, de itt most biztosra akartam menni, így bementem a Vámház körúti Burda boltba, ahol egy nagyon jó kis ceruzát ajánlottak. Pauszra kell felrajzolni vele a mintát, amit aztán pikk-pakk átvasalhatunk a textilre, és egy mosással garantáltan kijön. 670 forint, de szerintem jó sokáig elég lesz.
Így néz ki a minta felvasalva (mint bármilyen régimódi előrajzolt hímzés alap):


(Kinagyítva jobban látszik)
Ez után már csak jó néhány délután kellett hozzá, hogy szép lassan ki is hímezgessem, a szintén Emilia által választott sötét kék színnel. Ez az első népies hímzésem, eddig csak afféle kacskaringókat, virágokat szoktam, főleg gyerekruhákra. Nem is vagyok 100 %-ig elégedett vele, tehát hímző olvasóink ne nagyítsák ki a képeket. :o)
De azért szép lett, Emilia le sem vette, miután megkapta, és felpróbálta. Ígért egy fényképet, ezt talán végre hamar megmutathatom a gazdáján is. De addig is nélküle:



Amíg megérkezik tőle a kép, megjegyzem, hogy a hímzés is nagyon szép, bár felettébb időigényes elfoglaltság, amennyi idő alatt ezt a pár mintát kihímeztem, szinte még egy blúzt megvarrhattam volna. Maradok is a varrásnál...

Folt. köv.

Rózsa-zöld második rész

Az előző szemüvegtok szabásánál leesett maradék kockás foltmunkát nem volt szívem kidobni...

Összevarrtam, és ráapplikáltam egy világosabb rózsaszín alapra, és így szabtam belőle újabb tokot.

Látszik itt-ott, hogy a kétféle anyagon kétféle tűzést tűztem :o)

Modellt is találtam hozzá:

Már a meskán!

Most pedig tényleg a fortélyos táska következik, azzal...

Folt. köv.

Kedvenc színem...

... az eperpiros



kicsit fényesebb felülettel



kevés fehérrel

vagy sokkal

Hát nem gyönyörű? :o)

Megpróbálok varrni is, majd azzal...

Folt. köv.

Rózsaszín és zöld

Nyárra való tekintettel színes ötletek jöttek a sorozat folytatásához, igaz, hogy ez tavaszi színpárnak is jó. Ez a sakktábla-minta most a következő napszemüvegtok alapja lett:

Talán ez már a végleges forma, most vagyok elégedett az összeállítás módjával. Bár, ha pontos akarok lenni, nem a móddal, mert kézzel varrtam, hogy olyan szép legyen, mint a fejemben, viszont a felszurkált ujjam is megérte, mert tényleg így a legszebb az oldal vonala:

Ez a tok hagyományos tűzést kapott a rózsaszín kockák átlóiban.

Plusz egy fotó az előző bejegyzésben említett matróz-típusú tokról, ami már a meskán vár gazdájára (mindjárt a fenti is) :

Máris ki van szabva a következő darab, szóval még szemüvegtok variációkkal...

Folt. köv.

Új sorozat

Az úgy kezdődött, hogy Zsuzsi új napszemüveget vett magának, ami "dagi" és nem fér bele a csodás (általam varrt...) régi tokjába. Szóval ki kellett találni egy új formát, ami, bevallom, régóta motoszkált a fejemben, csak nem találtam egy igazán jó megoldást hozzá. Viszont párom is vett magának nemrég új (márkás) napszemüveget, amihez kapott gyári tokot is, ez aztán tökéletes inspirációul szolgált a dagiszemcsitokhoz (bocs a szemcsi-ért!).

Viszont, miután Zsuzsié elkészült, a párja is kért egyet, mert az ő szemüvegének sincs tokja, csak ő "uncsi" színeket kért...

Hát így néznek ki ők ketten sok képben:

Elejük:

Hátuljuk:

Tetejük:


Kinyitva:

És belenézve:


Mint látható, egyszerűen tépőzárral záródnak, a flíz bélést a külső mintákat követő tűzések rögzítik, és mindegyik kapott kis akasztófület, ami továbbfejlesztés alatt áll, csak a megfelelő szerelvényt kell még beszerezni, majd azt is mutatjuk, ha már meglesz.

Kicsit még továbbfejlesztve készülnek darabok a meskára is, mint például a matróz-változat.

Ha valaki szeretne a saját színeivel, itt is megkereshet minket.

Feltöltés után egyetlen hasonlót találtunk a meskán, de mivel az cipzáros, és szükség esetén be tudom mutatni a mintadarabul szolgáló bolti darabot, reméljük nem lesz másolásgyanús...

Mivel elkapott az ihlet, valószínűleg még néhány új változattal...

Folt. köv.

Színekben tobzódó megjegyzés, kép nélkül :o)

Varró lányok, asszonyok, óvakodjatok a Hunyadi utcai bolt honlapjára tévedni, Májusi amerikai fedőnéven 512-féle új patchwork-anyaggal csábítják a magunkfajta, vásárlásra hajlamos népet, számtalan "EZKELLNEKEM" pillanatot generálva. :o) (Tudom, hogy ezek után az is megnézi, aki eddig nem is ismerte, de egyrészt miért is ne gyönyörködnétek, és másrészt miért is ne kapkodnátok a szívetekhez/pénztárcátokért ti is, mint én? :o)) Pedig már így is hosszú listám van a kipróbálandó anyagaikból...

Akinek ez nem lenne elég, vagy nagyon szürkének érzi a napját, az kövesse a példámat, és írja be a Google képkeresőjébe, hogy "flowers", vagy, hogy "spring" és máris olyan inger éri, ami tutira nem hagy egy csepp szürke foltot sem maga után. Én egyébként új háttérképet kerestem, és csak azért ajánlom angolul beírni a szavakat, mert így sokkal több képből válogathattok. Én végül ezt választottam.

Ha az ördög...

a részletekben rejtőzik, úgy, azt hiszem, igen jó ízlése van. Legalábbis ez jut eszembe mindannyiszor, ahányszor ez az ing a szemem elé kerül. Annamari barátnőm anyukájáról szállt rám, és tökéletes nyári ing. Szellős, finom puha, és gyönyörű. Imádom a szegőzött plasztronját, és a finom, kacskaringós hímzést körülötte. Mivel fehéren fehér, nem volt könnyű fotózni, de a végére rájöttem a megfelelő technikára. :o)

Erről jut eszembe, Emilia fehér blúza is már majdnem készen van, ma viszek neki kék hímzőcérnákat, hogy színt válasszon, aztán valamelyik nap elmegyek illanó tollat, vagy mit venni, a hímzés előrajzolásához, és aztán jöhet a nagy próba, egy szép darab népi minta kihímzése.
Ezen kívül most párom, nyári munkaruhának kapott, élére vasalt rövidnadrágját szűkítem le, és varrom meg az elmaradt alja felhajtást, meg új varrnivalókhoz gyártok szabásmintákat, ha már érdemes lesz mutogatni őket...

Folt. köv.

Jutalom a hét végén

Tegnap esti ténykedésem eredményeként ez a nagyreményű csíkos csoda várakozik a hűtőben a vasárnapi ebéd végére. Epres tiramisu, vagy rövidebb nevén epermisu. Régi, internetes tiramisu receptemet variáltam át hozzá.

Az eredeti:

3 tojás sárgáját kikeverjük 10 kanál cukorral, 1 vaníliás cukorral, és egy doboz natúr vajkrémmel. Óvatosan hozzáforgatjuk a három tojás felvert habját.

Kis rummal, tejjel higított kávéba forgatott babapiskótákkal felváltva egy tálba rétegezzük, úgy, hogy a tetejére krém kerüljön. A legtetejét megszórjuk kakaóporral, és egy éjszakára a hűtőbe tesszük.

Az epres változat:

A kávés fürdő helyett nagyjából összetört, ízlés szerint cukrozott epermasszába forgatjuk a piskótákat, és egy-egy piskótaréteg tetejére még kanalazunk is az eperből.

A képen egy dupla adag látható, a leendő fogyasztók érdeklődését tekintve. :o) Délután beszámolok az eredményről. ;o)

Párnahuzatok

Nagyon-nagyon lassan, de elkészültek a tuliterítőhöz tartozó ülőpárnahuzatok is.

Nem ismétlődik rajtuk a tulipánblokk, ide valami egyszerűbbet akartam, ezért csak a maradékokat használtam fel kunyhóra emlékeztető formában. A szélén ugyan direkt lett széles a bordó csík (nem olyan kényes), de mégis meg kellett törni néhány sárga vonallal. Így megint a steppelés volt a legidőigényesebb részvarrás, de szerintem megérte:

Végülis anyukáknak csakis a tökéletes a megfelelő, nem?! :o)

A hátlap egyszerűen átlapolva záródik, ez a régebbieknél is megfelelt, hisz székpárnákról van szó:

Legközelebb Zsuzsim Zsuzsi-barátnőjének fejtörőtáskájával...



Folt. köv.