Ez is megcipzárasodott

Káposztás még egyszer

Na, hát ilyen, kóstolás után, felzabálás előtt. :o)

Megint párnahuzatból

Egy másik, turkálóban szerzett párnahuzat került a varróasztalra. Ezt a tarka csíkos darabot akkor vettem, mikor Gréti keresztlányom szivárványruhát rendelt magának. Bár a színezése, és a mintája megfelel a kérésnek, az anyaga kissé kopott, így ebből végül nem egy királylányos ruhát készítettem, hanem egy felkapós, nyári szaladgálósat. Kijött mellé még egy kendőcske is, plusz a kilométernyi ferdepánt a felsőrész szegéséhez és a kötőkhöz.

Folt. köv.

Lassan

Lassan halad a varrás, mert túl sokat lógok a neten.

Ezek a Valentin-napra célzott tányéralátétek is már késve kerülnek a meska-boltunkba, ámbár szerelmes hétköznapokra is éppoly jók, mint arra az egy ünnepeltre... ;o)

De lassan fogy a felhasznált fekete-fehér anyagos zacskóm tartalma is; minden "pusztítás" hiába, még mindig van belőlük sok kicsi darabom, szóval foltolhatok tovább, mihelyst ihlet jön egy következő ilyen színezetű varrományra. 

A hátlap is fekete-fehér, de abból kifejezetten nagyobb darabom van, szóval vele más terveim is vannak:

A tűzés a négyzetek átlóin és a szívek belső körvonalán fut:

Már a meskán.



Folt. köv.

Ágyneműből pizsama

Ez volt a kreatívabb varrnivaló. Ármánykánknak (Ármin keresztfiunknak) készült valami, egy két oldalán más mintás, turkálós párnahuzatból előbb egy felemás nadrág, majd a maradékból kisakkozva egy ujjatlan póló. Ha külön-külön veszi fel, nyári ruhadarabok, ha együtt, pizsama. Nekem tetszik a végeredmény,  nektek? :o)

Most jöhet a cipzárra váró mellény...

Folt. köv.

Másik szakma

A balett után a BKV. :o)

Újabb kérés a ház urától, cipzárt kért a melós pulcsijába. Nem is értem, miért nem eleve kardigánt terveztek nekik... Szerencsére nem volt nehéz, csak felvágtam, hozzá-cikkcakkoltam a cipzárt a vágott szélekhez, majd aláfordítottam, és letűztem. A végein volt egy kis kézzel igazítani való, és kész!

Van még egy mellénye is, ugyanezzel az igénnyel, de egy nap csak egy uncsi varrnivaló, vissza a kreatívabbakhoz...

Folt. köv.

Sárga

Elkészült ez is, egyelőre vége a tütügyártásnak.

Folt. köv.

Káposztás

Ha pedig az ember lánya nem kap elég kicsi fej káposztát a káposztás tésztához, akkor pirítson meg sokkal többet, mint eredetileg gondolt, aztán a maradékhoz tegyen krémsajtot, meg egy kis tejszínt, és süssön belőle quiche-t (a pórés pite tésztája pont jó hozzá).

Meg fotózza le idejében a végeredményt, mert aztán nem tudja megmutatni a blogján.

Pedig nagyon finom lett! Aki nem hiszi, próbálja ki! :o)

A tütü készítése

Mivel Vica kérdezte, meg amúgy is gondoltam rá, hogy leírom, hogy készültek, hát íme:

Ez volt az első inspirációm, de aztán innen, meg innen vettem az ötletet, és a készítéshez ez utóbbi leírást használtam.

Beletelt némi időbe, mire kiderítettem, meg átváltogattam, hogy mennyi anyag is kell hozzá, nem beszélve arról, hogy a tüllt nem szalagként, hanem méterben vettem, egy részét a 390.- forintos, "Megőrültünk" méteráruboltban, egy részét pedig a Taylor tánckellék-ben. Figyeljetek arra, hogy ehhez a puha tüll kell, mert például a Taylorban vannak sokkal merevebbek is (a linken az a fajta van, amit én is használtam).

Végeredményben egy-egy tütühöz 3 métert használtam fel. 10 centi széles csíkokra vágtam, és a 140 centi szélességét is elfeleztem, így 60 csík van egy szoknyácskában, és kb. 30 centi a kész darab hossza is.

Eredetileg hosszabbat terveztem, ami magában is hordható szoknyaként, de valahol elszámoltam, vagy félreértelmeztem, hogy mennyi csík kéne egyhez, és ezért feleztem a teljes kelmeszélességű csíkokat /és így lett négy tütü a kettő  helyett :o)/

A derekához erős, szélesebb gumi kell, amit nem kaptam egy rövidáru boltban sem, pedig jó néhány helyen megnéztem, ezért duplán vettem azt, amit sikerült vennem. A  derékbőségből egy-két centit elveszünk, ezt a hosszt levágjuk a gumiból, és összevarrjuk a két végét. A varrás nem fog látszani, takarja a tüll.

Aztán a lábunkra húzzuk a gumikarikát, és felhurkoljuk rá a félbehajtott tüllcsíkokat. Így a legkényelmesebb, mert annyi kezünk úgy sincs, hogy tartsuk a gumit, meg még csomózzuk is a  tüllt. Képeket a fenti, harmadik linken találtok, magukért beszélnek.

Én 55-65-ös derékbőségekkel dolgoztam, azokra ez a mennyiség bőven elég. Egy óra alatt simán össze lehet rakni, és varrógép sem kell hozzá. Bár én gurulóvágóval szabtam, ollóval ez kicsit több időt vehet igénybe.

Hajrá, csajok, tütüből nem lehet túl sok! :o)

Folt. köv.

Mehetünk vissza a balettba, ugrálni

Legalábbis egyesek, úgy is, mint Kata, Fanni, és Gréti.

Az eredeti tervem az volt, hogy Katának és Fanninak készítek tütüt, csak mert muszáj kipróbálnom nekem is. :o) Aztán valahogy elszámoltam magam, és ma, kötögetés közben jöttem rá, hogy nem két, hanem négy tütüre elegendő a tüllöm. Az ikreknek elkészült a betervezett zöld-sárga, majd Grétinek egy zöld (amire esetleg még vadászok valahol pár rózsaszín virágot), és egy sárga is lesz még, de ahhoz meg kell szereznem a kiszemelt tulajdonos derékméretét.

Egyelőre sajnos csak ilyen képekkel szolgálhatok, de majd kérek a tisztelt szülőktől fotót, meg közlési engedélyt a végfelhasználásról.

Mellesleg elkészült a rózsaszín szalagavatós ruha is, de a vállfán annyira nem mutat, hogy majd arról is inkább viselés közben készült képet teszek fel... később....

Folt. köv.