Boldog Anyáknapját!!!

Minden anyukának Boldog Anyáknapját kívánunk!!!

Vajon mire utal...

... ha a Kortárs horvát szobrászat-ot a plakáton kortárs horvát cukrászatnak olvastam? :o)
(bár aki ismeri a Horváth cukrászdát, az talán nem néz ANNYIRA sütimániásnak)

Azért varrok is, úgyhogy...

Folt. köv.

Új kincsesbarlang

Múlt csütörtökön újabb, jó kis turkálót találtam, tele jobbnál-jobb ruhákkal. A Kálvin tértől a Vámház körúton kifelé sétálva, a csarnokkal ellentétes oldalon van a bolt. Ha már arra jártam, gondoltam benézek, és nem bántam meg, ott is ragadtam egy időre. :o)

Néhány unalmas hellyel ellentétben, ahova mostanában betévedtem, itt szebbnél-szebb, színesebbnél színesebb holmik között járkáltam. Sok esélyes közül választottam két blúzt magamnak,

meg egyet az anyaga miatt (ez megy a színes kupachoz, a "varrj magadnak végre blúzokat" halomba):


Találtam két vidám kis trikót Vivinek nyárra, és egy cseresznyéset, amiből babaruhát készülök varrni.




Ha Vivinek mégsem tetszenének (bár kedvence a világoskék, és szereti a tarkákat is), majd csak varródik ezekből is valami, nézzétek, milyen izgalmas a kék mintája:


Ezek mellett a hozzámszegődöttek mellett egy csomó mindenről sikerült nagy nehezen lebeszélni magam, pedig eléggé meglódult a fantáziám, hogy mi mindenből tudnék ezt, vagy azt varrni. De először a már elvállalt varrnivalók, talán azokkal, talán az azokat követő visszatérésemmel a fenti klassz kis lelőlhelyre...

Folt. köv.

Sárga ruhácskák nyárra

Elkészült végre mindkét sárga kislány ruha, a régi ruháinkból. Vivi már meg is kapta az övét, majd, ha elég jó idő lesz hozzá, le is fényképezem benne, a kisebbik pedig jövő héten útnak indul, meglepetés ajándék lesz, majd onnan is próbálok képet kérni róla, használat közben. :o)

A kisebbik felső részét gumicérnával szmokkoltam, vagyis széles cikkcakkal tízszer , mindig egy talpszélességgel eltolva, körbevarrtam, úgy, hogy közben a megfelelő méretre vágott, összekötött végű dupla gumicérnát a cikkcakk alá igazítottam.


Mivel párom dolgozik, megyek is vissza a varrógéphez, tehát...

folt. köv.

Apróság

Napirenden kívül készült ez a kutyusos párnácska, afféle alvóbarát, rendelésre. Termovelúrból készült, mindössze 14x14 centiméteres kispárna, előlapjához kutyás dekorvászonból választottunk egy kedves figurát. Nagyon egyszerű, csak azért mutatom meg, mert ilyen aranyos lett. :o)
Valamelyik betervezett projekttel...

Folt. köv.

Orgona ága...

Annyi helyen láttam már virágozni az elmúlt napokban, hogy nem is volt kérdés, mikor megláttam, hogy veszek egy csokrot itthonra is. Imádom az orgonát. Régen nem szerettem, mert az anyák napi és ballagási iskolai ünnepélyek jutottak eszembe róla, de most már szimplán csak a gyönyörű virágai, és a csodás illata, amivel most épp a varrószobámat tölti be. Bár lehetne illatot csatolni a bejegyzéshez... :o)

Hát nem pompás ez a lila, egy kevés zölddel, és picike sárgával? :o)
De most megyek a dolgomra,

Folt. köv.

Inspiráló kirándulás

Képes beszámoló egy "három országban egy nap alatt"-nak is nevezhető kirándulásról, vagyis múlt pénteki utunkról Ausztriába, a Bécs melletti Kittsee-i csokigyárba, némi barátságos árú húsvéti bevásárlás céljából, majd Szlovákiába, Pozsonyba, a ... ráadásnak. :o)

Igaz, hogy korán kellett kelnünk, de a buszon ugyebár úgy is volt idő bepótolni az elmaradt alvást, ha valaki nagy hiányát érezte... Kilencre már ott is voltunk Kittsee-ben, és három óránk volt rá, hogy.... Nos, a legérdekesebb, a gyárlátogatás sajnos elmaradt, valamiért most erre nem volt mód, pedig be volt tervezve. Nagyon sajnálom, szívesen megnéztem volna, hogy készülnek a finomságok, amikből szatyorszám (és ez alatt némelyeknél kettő, vagy több nagy kék Ikeás szatyrot értek, de ezek nem mi voltunk, bár eléggé el nem ítélhető előrelátásra vall) vásároltunk. Még szerencse, hogy nemrég egy antikváriumban megvettem gyerekkorom első, könyvtárból kikölcsönzött könyvét (nem azt a kötetet, de akkor is...), A törpe a savanyút szereti címűt, ami egy csokigyári törpéről szól, és így természetesen kicsit a csokigyárról, gyártásról is. Így azért el tudtam képzelni, mit láthattunk volna... például az ottani csokigyári törpét, akinek természetesen feladata a csokigyár működésének ellenőrzése, a minőség felvigyázása. :o)

Így azonban, a gyár melletti kis bolt kiürítésével való próbálkozás után néhányan körbesétáltunk a... nem is tudom, falu, kisváros? Találtunk egy régi, szinte romos, nem is tudom, váracskát-kastélyt? Hmm, a dátummal ne foglalkozzatok, csak most tűnik fel, hogy rosszul lett beállítva. :o)



Kár, hogy nem újították fel, biztosan szép lenne, lehetne benne egy kis panzió, vagy közösségi ház...

Később aztán, miután mindenki kedvére feltankolt csokiból, ami összességében, állíthatom, tekintélyes mennyiséget tett ki, tovább utaztunk Pozsonyba, ahol aztán mintegy három órányi szabad foglalkozásra lettünk széteresztve.

Párom persze halomba fényképezte a pozsonyi villamosokat (ami még hagyján, mert jól néztek ki, és nem unalmasak), meg a síneket, váltókat... így jár az ember lánya, ha villamosvezető a párja.

Én sem tudtam megtagadni magam, leginkább a kézműves boltokat, és tartalmukat kattogtattam a memóriába.

Ezek a sárkányok drótból vannak:




Meg persze a várat, és kedves házakat is.


Oda a tetőteraszos lakásba szívesen beköltöznék, pláne, mert a vár alatt van.

Ilyen a látkép a várból -- érdekes lenne egy foltos takaró témájának, nem? :o) :

Ez a torony meg :

nagyon emlékeztet a veszprémi Tűztoronyra (utóbbiról kép a netről):


Persze nem maradhatott el a bizonyító erejű kép, hogy Pozsonyban jártam, még ha ilyen jó kis hunyorgósra sikerült is a napsütés miatt. Kéne már egy napszemüveg... évekkel ezelőtt esett szét a legutóbbi.



A kedves kis virágokat a kabátom hajtókáján pedig ajándékba kaptam, éppen Den narcisov, vagyis Nárcisz-nap volt, amint a plakátokról kiderült, az utcákon osztogatták a helyes kis kitűzőket. :o)


Szóval, volt érdekesség bőven, az idő is kellemes volt, kizökkentünk a mindennapokból, így feltöltődve térek vissza kis kreatív sarkomba, hogy új alkotásaimmal...

Folt. köv.

Színesek még...

Ezt a kupacot a régóta tárolt anyagaim közül válogattam ki, hogy végre varrjak belőle magamnak tavaszi-nyári blúzokat . Egy része turkálóból beszerzett ruha, egy része méteráru, és néhányra már ötletem is van. Most már csak időt kell rá találni, tudjátok, a mondásbeli suszter cipője... :o)
De ha mégis sikerül, akkor ezekkel is...

Folt. köv.

Kis színes

Semmi extra, csak egy tornazsák, mert a suliban ugye lesz tornaóra, arra meg kell tornacuccot vinni...

Csak épp nem mindegy miben! Esztike ilyenben fogja.

A monogram betűinek rajt a helye, de hogy fel is dobja valami, kellett némi virágrátét... és igen, némin pont 8 darabot értek, ráadásul koszorú elrendezésben! :o)

Az alap erős dekorvászon, a rátétek bevasalt pólódarabkák, a varrás duplasoros egyenes öltés:

Aztán pikk és pakk egy köralappal zsákká varrtam, ugyanezt tettem bélésként használt vászonnal is, össze pedig a teteje záródást adó, különszabott zsinórházzal fogtam:

Dagi zsinórvégek, és zsinórösszehúzó-izé segít, hogy a kicsi kezek is boldoguljanak a záródással:

Ami új az eddigiekhez képest, hogy ezúttal (és ezentúl) nem a zsinór kapaszkodik a zsák aljához, hogy átalvető-pánt legyen belőle, hanem külön széles pántot varrtam a zsák anyagából, és azt fogtam be alul és felül is a varrásokba, hogy kényelmesebb, és talán tartósabb is legyen.

Anyáknapi ajándékot varrok, azt nem mutathatom, de majd jönnek még kis színesek addig is!

Folt. köv.

Egy ing kipipálva

Bár a tulajdonoson nem készült fénykép, de befejeztem, és át is adtam Zsuzsi első ingét, a szolid virágmintásat. Mellette ott feszít a napló csipkés tartója is a képen. Már csak pár uncsi részlet (felhajtások, gomblyukazás...) választ el a másik blúz elkészültétől, így talán már azzal...

Folt. köv.