Karácsonyi neszeszer

 Kornél csizmájának előkészületeinél kezembe került egy kis marék karácsonyi pamutvászon maradék. Néztem, forgattam őket, aztán foltoltam belőlük két téglalapot. A foltmunka elkészültével aztán tovább nézegettem, hogy Na ebből mi legyen?. A méretek miatt egy közepes neszeszert varrtam végül belőlük, közben végig tűnődve, hogy egy ilyen mindennapos használati tárgy jó ötlet-e ennyire alkalmi anyagokból.

De viszonylag hamar megnyugtattam magam, hogy ismerek én valakit, aki egész évben karácsonyi filmeket néz, és a nyaralására is karácsonyi könyvet visz magával... :)

A bélésre került pár pici zseb is, aztán napokon belül át is adtam Hajni barátnőmnek, akinek valóban eltaláltam vele az ízlését.

Folt. köv.

Csizmaszezon

 Mindig szívmelengető, ha olyan kérés jön, hogy a nagytesónak is te varrtál, a kistesónak is kéne... :)

Ezúttal Emi öccsének készült a tesóéhoz hasonló Mikulás-csizma:

Mivel volt még minden anyag, amit az elsőnél használtam, nem volt nehéz a döntés, hogy milyen legyen. Csak kicsit több foltolást igényelt.

A bélésként használt karácsonyi anyagból még több volt, és ha már a szabásminta is kéznél volt... készült hat egyszerűbb, de nem kevésbé mutatós példány, az ovis karácsonyi vásárra is:

De a sor még itt sem érhetett véget, mert jött a VIP megrendelő (Zsófi), hogy neki is kéne olyan csizma, csak kicsiben. 

De az egyik oldala ilyen legyen, a másik meg olyan, akkor nem kell választani. :)

Folt. köv.

Két tesó

 Mikor a lila csíkos neszeszerhez kerestem bélésnek való anyagot, kezembe került egy Zsuzsitól kapott maradék, amit eleve azért kaptam meg, hogy a panel-mintájából varrjak neszeszert.

Nos, röpke pár évet várnia kellett, de most úgyis benne voltam a sodrásban, hát lett belőle két kicsi, gazdagon steppelt darab:

Nagyon hasonlítanak, de mégsem egyformák:

A méreteik nem indokolták a zsebeket belülre, de ha már a többinek volt... :o)

Folt. köv.

Három a magyar igazság

 Ati legutóbbi pénztárcája úgy ment tönkre, ahogy eddig még egyik sem: a cipzár szétment. Most, hogy visszanézem a blogban, januárban készült, akkor azért 9 hónapot így is kibírt.

Viszont ezt a hibát villámgyorsan kellett orvosolni, hisz napi használatban volt. Így hamarjában összeütöttem a helyettest:

Majd másnap, előrelátóan varrtam még egyet, hogy ha netán megismétlődik ez a skandallum, akkor legyen kéznél egy tartalék:

Aztán Orsi megkért, hogy a kisfiának, Ferikének varrnék-e egy pici pénztárcát, így készült egy kisebb változat is:

Kétféle autós vászonból készült a bélése, egy elválasztó zsebbel:

Ezekkel a darabokkal még nem ért véget a neszeszer-tárca sorozat...

Folt. köv.

Ősszel barnát

 Barna maradék csíkjaim ugyan nem termettek mostanság, de mikor a neten szembejött velem egy barna csíkos neszeszer, nekem is kedvem támadt varrni egyet:

Ennek a két oldala nagyjából egyforma, csak a nagymintás anyagok visznek bele változatosságot:

A béléshez találtam még kétféle barnát, így ez is kapott egy zsebet belülre:

Amennyire nem kedvencem a színek közt a barna (bár persze barnája válogatja), annyira tetszik a végeredmény. No meg ősszel valahogy adja is magát valami jó kis barna színválogatás.

Folt. köv.

Rózsaszín és lila

 Mikor elkészült Amélia takarója, több anyagból is voltak kicsi maradékok, amiket se kidobni, se elrakni nem akartam.

Így született belőlük inkább két, méretesebb neszeszer, csuklópánttal és belső zsebbel.

Az első a sötétrózsaszínekből (rács mögött virág):

A másik oldalára már nem maradtak egész csíkok, így ott a toldozgatás érdekes mintát hozott létre:

A bélésre pedig egy tenyérnyi szitakötős anyagdarabból alakítottam zsebet:

Ami a világos anyagból még maradt, azt összedolgoztam némi lilákkal. Ide jobban illetek a szitakötők is:

Az utolsó falatnyi darabkákból összefoltoltam a bélésre szánt zsebet:

Ezekkel a maradékokkal tehát leszámoltam, de közben a kezembe akadt egy halványlila textil, panel jellegű mintával, ami évek óta arra várt (elbújva...), hogy neszeszer készüljön belőle. Most meg ha már benne voltam a neszeszer varrásban, és elő is került a rejtekéből...

Folt. köv.

Amélia takarója

 Mikor Magdika takaróját varrtam, felmerült bennem egy ötlet, hogy egy szürkés-halványlila anyagból van annyi maradékom, hogy lilás-sötétrózsaszín árnyalatokban is varrhatnék egy hasonló babatakarót. Az aprópója is adta magát hamar, mikor megtudtam, hogy volt munkatársnőmnek unokája született, így hát bele is vágtam egyből.

A pompás tarkaságban sokféle maradék anyag helyet kapott, és ahol valamiből kevesebb volt, kipótoltam egy hasonlóval:

Alapból kilencfoltos és sima blokkok váltják egymást, de mint látható a simákból kettővel szűkebb lett a darabszám, oda varrtam ellenkező színezésű kilencfoltos blokkot, és a "simákon" is több helyen van minta, így lett a végeredmény igazán változatos.

Hátlapnak nem leltem halvány lilás anyagot, ezért ezt a virágost használtam, amin legalább sötétrózsaszín virágok is vannak. A szegésnek használt sötétrózsaszín pöttyös anyag úgy az elejével, mint a hátlappal is jól harmonizál:

Sok anyagból estek le a szabás során keskeny csíkok, azokkal...

Folt. köv.

Nyissz-nyassz

 Szomszédasszonyom megkért, hogy vágjam le neki a függönyei alját (nyissz és nyassz), de a leeső darabokat visszaadta, hogy ő nem tud velük mit kezdeni. Én tudtam:

Némi gyümölcsös-címkés kevertszálas anyag, egy kis zsinór, és máris kész négy, közepes méretű ÖKO zacskó a karácsonyi vásárra.

Folt. köv.

Scooby

 Készleteim közt a fiús babatakarók kerültek létszámhátrányba, így megvarrtam egy régebbi ötletemet. Zsófi örökölt egy Scooby-Doo-s rövidnadrágot, ami valamiért nem nyerte el a tetszését, ezért nem hordta.

Nekem viszont nagyon tetszett az anyaga, és kigondoltam, hogy nagyon tarka téglalapokkal milyen klassz babatakaró készülhetne belőle.

A végeredmény inkább bohém, és uniszex lett, de én elégedett vagyok vele:

Mivel a fiús vonalat céloztam meg, a hátlap kék, némi toldással. Itt jól látható, hogy bár eredetileg csak vízszintes csíkokkal akartam tűzni, végül csak bevonalaztam függőleges irányban is:

A szegés a hátlap világoskék anyagának sötétkék párja, bár szemfülesek észrevehetik, hogy az utolsó arasznyi világoskékkel lett kipótolva.

Nem az a klasszikus fiús, sőt babásan visszafogott takaró lett, de reményeim szerint majd csak akad egy gyerek, aki szeretni fogja épp így, ahogy van. :o)

Folt. köv.

Szülinapi rózsaszín

 

Zsófi legjobb ovis barátnője Magdika, az első évtől meghív minket a szülinapjára. Nem is értem, hogy maradhatott el eddig, hogy egyik ajándéka egy takaró legyen?

Az idén is kissé szűkös volt az időkeret, de gurulóvágóval, méterárukból (nem mindenféle fecnikből) szabva, egy egyszerű mintát használva végül elkészült egy közepes méretű csudarózsaszín gyerektakaró:

Zsófi rengeteget segített, rendezgetni a foltokat, anyagokat választani, az ölemben ülve még a varrást is felügyelte. Hátlapnak a kedvenc kutyusos anyagát szemelte ki, amit kicsit meg kellett toldani, mert nem volt elég nagy:

Osztatlan sikert aratott. :o)

Folt. köv.

Zsófi doboza

 Bár Zsófi eredetileg szoknyához választott ki két anyagot a nyári szünetben, mégis míg Viki neszeszereit varrtam átfogalmazta a kérését: az anyagok maradjanak, de egy olyan dobozt szeretne ő is. :o)

Hát varrtunk neki is egyet:

A csillagos anyaghoz csillagos steppelést választottunk (ő az ölemben ülve segített, roppant érdekes módja a varrógép használatnak...) :

Az eredetileg kiválasztott másik anyag pedig lett a bélés:

A sarkok becsípésének változtatásával nemcsak a méretek, hanem az oldalak arányai is változnak, így az övé lapos és széles lett:

Egy percen belül használatba is vette, a fényképezéshez már így kaptam vissza:

Hogy mennyi minden fért bele? Ennyi:

Csak a legszükségesebb női holmik: kalapács, golflabda, jegyzetfüzet, írószerek, babajátékok és rugósbicska formájú radír... :o)

Folt. köv.

Dobozok

 Vikinek kicsit nehezebb volt ajándékot kitalálni, mint Esztinek, mert ő nem az a kézműves táskákkal szaladgáló csaj. A stílusából azért kiválasztottam a kedvenc színeit, és neszeszer trióban kezdtem gondolkodni.

Fekete-fehér anyagaim szerencsére vannak páran, és némely mintát is úgyis ki akartam már próbálni, így kiszabtam az alapokat három méretben és befoltoltam:

A tervem az volt, hogy matrjoska szerűen alakuljanak a méretek, ami szerencsére sikerült is:

Bélésnek egy egészen halvány rózsaszín, pöttyös anyagot használtam, mert ez a szín az, ami még megtalálható Viki ruhatárában.

Az elkészült doboz formájú neszeszereket végül fotóztam így is, úgy is, mert annyira elégedett voltam velük, hogy egy kép nem volt elég:

Az alapul szolgáló blokkok mintázata persze megtörik, mikor térbeli formát kapnak, de ez egyáltalán nem zavart (Vikit se):

A szegés a cipzár körül, és a cipzár egységes mind a három darabon:

Már át is adtam, nagy sikert aratott. Viki lánya (ovis), elébb csak egyet akart elkérni a háromból, aztán már mindet, de cuki volt, mert a szintén fekete-fehér mintás ajándékzacskót, amiben adtam végül meghagyta az anyukájának. :D

Viszont az ovisokra gyakorolt doboz hatás nálunk is érvényesült, azzal a darabbal...

Folt. köv.

Eszti táskája

Úgy látszik az augusztus a búcsúzó kolleganők hónapja. Tavaly ilyenkor Hajnitól köszöntünk el, most Esztitől.

Kevés támpontom volt az ajándéka kitalálásához, de mivel a farmert szereti, táska meg mindenkinek kell...

 Varrtam neki egy óriás méretű, kifordítható táskát. A külső részhez a farmeros dobozom apraját és néhány zsebet használtam fel.

A másik oldalon egy csodás dekorvászon csíkot foltoltam össze szintén farmerdarabkákból toldozgatott csíkokkal:

Így lett mind a négy oldala kicsit (vagy nagyon) más. :o)

Aztán a dekorvászon maradékát se tettem vissza a dobozba, hanem még két neszeszert is kanyarítottam belőle:

Átadtam, tetszett neki. Hurrá-hurrá!

A hónap elején összeválogatott színes anyagoknak azonban újabb kört kell várniuk a sorukra, mert közben még egy búcsúzó ajándékot be kellett iktatnom.

Folt. köv.

Villám varrások

 Az első villám-projekt két váltás kispárnahuzat az itthoni ágyneműre, ami említésre se lenne érdemes szinte, ha nem ebből a tyúkos anyagból varrtam volna:

A második pedig úgy tudott egy szempillantás alatt elkészülni, hogy Zsófi rendkívűl sokat segített benne. Ez egy tisztaság-csomag zsákocskája, munkatársnőm kislányának. Az iskola kritériumai a következők voltak: zárható, felakasztható és lehetőleg vízhatlan.

A záródást zsinór biztosítja (az olyan hagyományos, nemde?) :

A vízhatlanságot egy pvc terítő méretre szabásakor leesett darabbal oldottam meg, abból lett a bélés:

Természetesen rákerült a kisasszony monogramja is, és a zsinórház alá befogtam egy vastagabb zsinór darabkát akasztónak:

Titokban az anyukának is varrtam valamit, mert sajnos ő is munkahelyet vált, és hónap végén elhagy minket. Azzal a "csomaggal"...

Folt. köv.