Szülinapi rózsaszín

 

Zsófi legjobb ovis barátnője Magdika, az első évtől meghív minket a szülinapjára. Nem is értem, hogy maradhatott el eddig, hogy egyik ajándéka egy takaró legyen?

Az idén is kissé szűkös volt az időkeret, de gurulóvágóval, méterárukból (nem mindenféle fecnikből) szabva, egy egyszerű mintát használva végül elkészült egy közepes méretű csudarózsaszín gyerektakaró:

Zsófi rengeteget segített, rendezgetni a foltokat, anyagokat választani, az ölemben ülve még a varrást is felügyelte. Hátlapnak a kedvenc kutyusos anyagát szemelte ki, amit kicsit meg kellett toldani, mert nem volt elég nagy:

Osztatlan sikert aratott. :o)

Folt. köv.

Zsófi doboza

 Bár Zsófi eredetileg szoknyához választott ki két anyagot a nyári szünetben, mégis míg Viki neszeszereit varrtam átfogalmazta a kérését: az anyagok maradjanak, de egy olyan dobozt szeretne ő is. :o)

Hát varrtunk neki is egyet:

A csillagos anyaghoz csillagos steppelést választottunk (ő az ölemben ülve segített, roppant érdekes módja a varrógép használatnak...) :

Az eredetileg kiválasztott másik anyag pedig lett a bélés:

A sarkok becsípésének változtatásával nemcsak a méretek, hanem az oldalak arányai is változnak, így az övé lapos és széles lett:

Egy percen belül használatba is vette, a fényképezéshez már így kaptam vissza:

Hogy mennyi minden fért bele? Ennyi:

Csak a legszükségesebb női holmik: kalapács, golflabda, jegyzetfüzet, írószerek, babajátékok és rugósbicska formájú radír... :o)

Folt. köv.

Dobozok

 Vikinek kicsit nehezebb volt ajándékot kitalálni, mint Esztinek, mert ő nem az a kézműves táskákkal szaladgáló csaj. A stílusából azért kiválasztottam a kedvenc színeit, és neszeszer trióban kezdtem gondolkodni.

Fekete-fehér anyagaim szerencsére vannak páran, és némely mintát is úgyis ki akartam már próbálni, így kiszabtam az alapokat három méretben és befoltoltam:

A tervem az volt, hogy matrjoska szerűen alakuljanak a méretek, ami szerencsére sikerült is:

Bélésnek egy egészen halvány rózsaszín, pöttyös anyagot használtam, mert ez a szín az, ami még megtalálható Viki ruhatárában.

Az elkészült doboz formájú neszeszereket végül fotóztam így is, úgy is, mert annyira elégedett voltam velük, hogy egy kép nem volt elég:

Az alapul szolgáló blokkok mintázata persze megtörik, mikor térbeli formát kapnak, de ez egyáltalán nem zavart (Vikit se):

A szegés a cipzár körül, és a cipzár egységes mind a három darabon:

Már át is adtam, nagy sikert aratott. Viki lánya (ovis), elébb csak egyet akart elkérni a háromból, aztán már mindet, de cuki volt, mert a szintén fekete-fehér mintás ajándékzacskót, amiben adtam végül meghagyta az anyukájának. :D

Viszont az ovisokra gyakorolt doboz hatás nálunk is érvényesült, azzal a darabbal...

Folt. köv.

Eszti táskája

Úgy látszik az augusztus a búcsúzó kolleganők hónapja. Tavaly ilyenkor Hajnitól köszöntünk el, most Esztitől.

Kevés támpontom volt az ajándéka kitalálásához, de mivel a farmert szereti, táska meg mindenkinek kell...

 Varrtam neki egy óriás méretű, kifordítható táskát. A külső részhez a farmeros dobozom apraját és néhány zsebet használtam fel.

A másik oldalon egy csodás dekorvászon csíkot foltoltam össze szintén farmerdarabkákból toldozgatott csíkokkal:

Így lett mind a négy oldala kicsit (vagy nagyon) más. :o)

Aztán a dekorvászon maradékát se tettem vissza a dobozba, hanem még két neszeszert is kanyarítottam belőle:

Átadtam, tetszett neki. Hurrá-hurrá!

A hónap elején összeválogatott színes anyagoknak azonban újabb kört kell várniuk a sorukra, mert közben még egy búcsúzó ajándékot be kellett iktatnom.

Folt. köv.

Villám varrások

 Az első villám-projekt két váltás kispárnahuzat az itthoni ágyneműre, ami említésre se lenne érdemes szinte, ha nem ebből a tyúkos anyagból varrtam volna:

A második pedig úgy tudott egy szempillantás alatt elkészülni, hogy Zsófi rendkívűl sokat segített benne. Ez egy tisztaság-csomag zsákocskája, munkatársnőm kislányának. Az iskola kritériumai a következők voltak: zárható, felakasztható és lehetőleg vízhatlan.

A záródást zsinór biztosítja (az olyan hagyományos, nemde?) :

A vízhatlanságot egy pvc terítő méretre szabásakor leesett darabbal oldottam meg, abból lett a bélés:

Természetesen rákerült a kisasszony monogramja is, és a zsinórház alá befogtam egy vastagabb zsinór darabkát akasztónak:

Titokban az anyukának is varrtam valamit, mert sajnos ő is munkahelyet vált, és hónap végén elhagy minket. Azzal a "csomaggal"...

Folt. köv.

Pántok

Az első egy javítás, mert úgy véltem, hogy ha öt évig jól szolgált a farmertáskám, és csak annyi baja lett, hogy a fülei kis részen szétrongyolódtak:

akkor simán megér tíz percnyi javítást, hogy még vagy öt évig hurcolhassam. Szerencsémre még volt az eredeti anyagból épp annyi, amennyivel be tudtam borítani a hibás részt (dupla rétegben, ami azt illeti):

A második pántnak története van. Új szomszédom, miután megtudta, hogy én szoktam varrni, áthozta az anyukája után maradt varrós holmikat, hogy használjam el, ahelyett, hogy kidobná. A java kézi-, és gépi varrócérna volt, néhány hímzőcérnával, tűkészletekkel. Továbbá egy kis kék cipzár és egy fehér vászonból varrt pánt volt a csomagban. A magam készleteiből egy ilyen pántot valószínűleg simán kidobtam volna, viszont mivel ez "örökség" Gabi anyukája után, megfordult a fejemben, hogy kéne belőle valamit varrni neki.

Így hát szétbontottam, kivasaltam (magam is meglepődtem, mennyi anyag kijött belőle):

Felvágtam neszeszer méretű darabokra, varrtam belőlük két téglalapot, amikre aztán hímeztem betűt, virágokkal:

Meg kis, hatszirmú virágokat a háromféle kék hímzőcérna variálásával:

Kerestem egy hozzáillő bélést, és a cipzárat is felhasználva elkészült ez az emlék neszeszer, ami napi használatban melengetheti Gabi szívét:

Kicsit félve adtam át, hogy nem zaklatom-e fel vele, és valóban megkönnyezte kicsit, de úgy tűnt, hogy örömet sikerült okoznom.

Folt. köv.

Egyszerűek

 Amikor egy kislánynak kéne egy lila szoknya, hogy koszorúslány lehessen, de az anyukája épp nem kap sehol...

Amikor a pénztárcában elromlik a szinte új cipzár, és kell egy tartalék (vagy kettő, ha már egyszer nekiültem varrni):

Valamint ha vendégségben nincs mivel megfogni a meleg bográcsfület:

Legközelebb már lesz! :o)

Ez az edényfogó egy újabb prototípus nálam, egyszerűnek egyszerű, de a méreteket megint nem találtam el egészen. Sebaj, a bogrács füléhez így is megfelel.

Abszolút újrahasznosítás, kívűl egyéb varrásokból maradt farmer cafatokból, belül szakadt terepnadrágból van a látható része, közbélésnek pólót és pulóvert szabtam fel. A ferdepántos szegéssel pedig különösen elégedett vagyok.

Most pedig egy különösen tarka anyag-válogatás vár rám a vasalódeszkán...

Folt. köv.

Kutyusos babatakaró

 Mikor Zsuzsitól megkaptam ezt a kutyás anyagot, már tudtam, hogy milyen mintát akarok vele kipróbálni. Keskeny szegélyek egy-egy folt két oldalára, összképben szövött mintát kialakítva. A színezés még jó is lett, de a szegélyeket túl keskenyre vágtam, hogy jobban érvényesüljön a kutyás anyag nagyobb mintája.

Így a szövött hatást már csak igen nagy jóindulattal látni rajta, de ettől függetlenül cuki babatakaró lett. Olyannyira, hogy máris elköltözött egy nemrég született kisfiúhoz, mert a szüleinek ez tetszett meg a "készleten" levő, kisfiús babatakaróim közül.

A hátlap puha, barna kockás flanel, ami kicsit kisebb volt a kívánt méretnél, de szerencsére a kutyás anyagból szabásnál leesett csíkokat beletoldva épp elég lett.

A tűzést először a blokkok mentén varrtam mindkét irányban, de aztán néhány átlós vonallal is steppeltem:

Folt. köv.

Tavaszi színek nyári babának

 Nyáron érkező kisfiúnak varrtam takarót. Valahogy a fiúsakkal mindig nehezebben jön az ötlet, de gondoltam a kockás és csíkos inganyagokkal, valamint a kék és zöld színekkel nem lőhetek nagyon mellé. A minta negyedelt kunyhó blokk, amit már rég ki akartam próbálni, nem is csalódtam benne:

A színeket azért korlátoztam a kék és zöld árnyalatokra, mert a hátoldal szintén ilyen, csak alvómaci mintás:

Fényképezni nem volt egyszerű, mert a szél lebegtette, a nap elé meg folyton felhők szaladgáltak. Remélem a leendő tulajdonosai ugyanúgy fogják szeretni, mint amennyire én szerettem varrni!

Folt. köv.

Ha egy üzlet beindul

 Úgy kezdődött, hogy Zsófi a legutóbbi náthájánál fájdította a fülét, így hamar varrtam neki két fülmelegítő pántot termovelúrból.

Aztán felfedezte, hogy hajpántnak is tök jók, ezért választott öt anyagot (kiszanált leggingseiből), hogy legyen választéka hajpántokból az oviba járáshoz.

Meg kettőt azért, hogy a legjobb barátjának, Magdusnak is legyen kettő.

Végül még szaporodtak, mert a csíkosból kettő is kijön, akkor olyan is kell a Magdikának is, és a Mancsőrösnek ha belül más anyag van, akkor abból is kikerül még egy a Magdusnak, hogy legyen két egyformájuk is. :D

Az volt a szerencsém, hogy megtaláltam ezt a videót, amivel percek alatt el lehet készíteni egyet-egyet.

Folt. köv.

Szivárvány páros kijavítva

 Mint a szivárványos tárcánál már említettem, Zsófi tavalyi szülinapjára készült volna egy henger alakú tolltartó is a rengeteg filctollának, csak annak meg az alját szabtam kisujjnyival kisebbre, mint kellett volna. Most ezt is előszedtem és orvosoltam, ráadásul úgy, hogy a már kész (ámbár kicsi) talpakat steppeltem egy-egy nagyobb körre, és így építettem bele a kész műbe.

Külön nem fotóztam, itt a kész páros meleg színű oldala:

A hideg színű oldalak:

Valamint a javított páros, használatra készen:

Zsófi imádja, tehát érdemes volt előszedni és kijavítani mindkettőt. :o)

Folt. köv.

Egyből három

 Először csak ezt a táskát akartam varrni:

Mikor még csak a mintacsíkok voltak kész, bevallom, nekem nem tetszett, mert túl retrós volt a látvány. De ahogy a farmerrel összevarrtam, máris egész más képet mutattak.

A másik oldal egy első és egy farzseb egyben, plusz némi keretezés:

Belül baglyos (felül farmerrel, hogy kifordítva is lehessen használni):

Másik oldalára rávarrtam a farmer másik farzsebét:

Eredetileg a külső oldal hátlapjának összefoltoltam a mintás csíkok maradékaiból kiszabott összes négyzetet, de végül ezt sokalltam volna, így félretettem. De milyen jól jött, mikor a laptop a védőzacskója nélkül jött haza a szervízből!

Pont méret! :o)

Némi ideig így használtam, aztán inkább megvarrtam egy decens huzatnak:

Két sarkán felsliccelve a bemenő egér-, és töltőcsatlakozásnak:

Ezen a ponton már csak falatnyi maradékok voltak, azokból meg összefoltoltam egy közepes méretű neszeszert:

Jó lesz majd a táskába (bélésnek itt is a baglyos anyagot használtam... ha már elöl volt):

Folt. köv.