Szülinapi terítő

Anyukám rendszeresen használja az általunk varrott dolgokat, így aztán mosnia is sűrűn kell őket, ami pedig kopásokhoz vezet. Ez viszont jó alkalmat teremt, hogy a szülinapjára éppen lehessen varrni a következő darabot, mondjuk egy terítőt:

Az előző darabhoz tartozó székpárnák különös módon még hibátlan állapotban vannak, így azok bordó-sárga színeiből indultam ki, és a lecserélendő terítő zöldjéből, mikor ezeket a csíkokat elkezdtem szabdalni. A közepére azért igazi foltost szántam itt is, hogy több részletet vihessek bele, a két szélén viszont még mindig kevesebb varrás a hasznos, mikor édesapa rejtvényt fejt az asztalnál:

A hosszan kilógó négyzetkék végül épp a megfelelő méretűre zsugorodnak a varrásoktól:

Ez pedig már a kész takaró, kicsit jobb fényeknél fotózva, és még itt is elütni látszik a középső rész bordója a szélektől, pedig sokkal jobban illenek ennél egymáshoz:

Most viszont újabb babaholmikra fel!

Folt. köv.