A hosszú hétvégét Zsuzsi itthon töltötte, elő is szedtünk egy közös varrós projektet, mi csak úgy hívjuk a Tarkili. (de, létezik ilyen szó, mi találtuk ki... :o) )
Egy szatyorban a kedvenc, de már csak fecnikben előforduló vásznainkat gyűjtjük össze, és összeeszkábáljuk őket azonos méretű blokkokká. Ez egy igen hosszú távú projekt, évekkel ezelőtt kezdtük, eddig ez volt a termése:
Ezen a hétvégén kis elkezdett foltokból ezt az öt blokkot hoztuk össze készre:
Végül valószínűleg egy takarót fogunk belőle varrni, hogy lesznek-e a blokkok közt keretek, vagy szemkápráztató összképnek keretek nélkül varrjuk-e össze, az ezen a ponton még nem eldöntött:
Az ominózus szatyorban turkálva a kezünkbe akadt kilenc szabályos kör alakú kék textildarab, amit sajnáltunk volna szétszabdalni csak úgy, ezért kiötöltem, hogy részeg ember lépése blokkok lesznek belőlük, ehhez kiszámoltam a keretező folt méreteit, és varrtam egy próbablokkot, ami szerencsére jól sikerült:
A számolásnál figyelembe kellett vennem, hogy az új varrógépem talpszélessége már nem 7,5 mm, hanem 9, így igazán örültem, hogy elsőre eltaláltam a méreteket. És vajon ez a próbablokk hova került? Igen, megy vissza a szatyorba, majd kerítünk köréje kiegészítéseket...
A körökről nem készítettem fényképet, viszont 36 darab keretrész szabása után ez a láncvarrás máris kész:
Önmagában a 6x6 blokk még egy babatakaróhoz is kevés lenne, de majd itt is keretezek-kiegészítek, de hogy mivel, az még számomra is rejtély. :o)
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése