Néha egymásra torlódnak varrnivalók, amiknek bizony határideje van. Akkor is, ha erre a hét közben beszerzett nátha nincs tekintettel...
Tehát a mai nap húzósra sikerült (legfőképp erősen gyógyulok).
Első lejáratú projekt Eszti keresztlányom szülinapi ajándéka, ami hét közben volt, de szerencsére csak most, hétvégén ünnepeljük.
Beszereztem a bolti, Violettás tolltartót (százszor különbet varrnék, de ha egyszer ez a vágya...) színesekkel megtöltve, de persze csak nem köszönthetek sk. ajándék nélkül.
Mivel Bius lila szoknyája is nagyon tetszett a hölgyeménynek (és ő volt a készséges próbababám is anno), megismételtem, picit más csíkokat szabva.
Itt szavaztunk Zsuzsival, hogy a fodor hogy' álljon:
Aztán sitty-sutty, kézzel befodroztam (nekem az még mindig jobban megy, mint géppel):
Ezen felül pedig az én saját varrású hajpántjaimra is áhítozott a kisasszony, ezért inkább varrtam nekivalókat:
Alig van velük munka! :o)
Remélem örülni fog nekik, én pedig máris szabok tovább, mert még a titkos csomag igen soványka.
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése