Az egész ott kezdődött, hogy barátnőm kért a sógornőjének egy takarót párnával, ami ilyen lett:
Bocs a képminőségért, ez még papírképről szkennelt fotó! Viszont, mikor meglátta, annyira megszerette, hogy alig tudta odaadni, és utána is folyton "irigykedett", ezért legközelebbi alkalomra varrtam neki, és a két lányának tulipán alakú párnákat a maradék anyagokból, hogy legalább valami olyasmije legyen nekik is.
Másik oldal:
Viszont ők egy olyan család, akik nem átallják használni a foltos dolgaikat, és az eset sok éve indult, szóval az egyik párnáról bizony lekopott a huzat. Ez még nem akkora baj, viszont, mikor áthozta, hogy kéne egy új huzat, azt találta mondani, hogy ráér... :o) Ennek kb. fél éve...
Aztán tegnap elkapott az ihlet, és pikkpakk összehoztam egy nyomokban emlékeztető, de egész más huzatot, ezúttal cipzár záródással a régi kötők helyett:
Közben szidtam a kitalálót, aki sárkányláb (párom szerint úgy néz ki a meztelen párna) formájú párnákat alkotott.
A végeredmény: az eredeti foltos tulipánblokk, ferdepántos kerettel, ami a sarkaknál érdekes térhatást mutat (nem erre találták ki, de így tetszik), farmering alapon (a megrendelő készletéből).
De ez ismét csak kis kitérő a takaró mellől, szóval...
Folt. köv.
3 megjegyzés:
Hát nagyon szép! A régebben készült párna és takaró is! Hogy van türelmetek ezt a sok kis darabot összevarrogatni? :))
Viccelsz? :o)
Az a legjobb része!
Fantasztikusak ezek a párnák, a takaró meg még jobb. :-)))
Tényleg sok türelem kell hozzá.
Nekem nem nagyon van ehhez. :-)
Megjegyzés küldése