A Zsófi meg én nagyszabású feladatba fogtunk a nyári szünete előtt, kitúrtuk az összes gyerekmintás vásznamat és kockákat kezdtünk belőlük vagdalni nagy tételben. Első körben 64-et, egész pontosan 32 párat.
Kiraktuk babatakaró méretűre, nyolc sor, nyolc oszlop, összevarrtam és bekereteztem. Mivel elégedettek voltunk a végeredménnyel, nekiláttunk ugyanennek még kétszer...
A másodikat és harmadikat már gyakorlatilag csak Zsófi kirakózta, én meg varrtam, jó kis munkamegosztás volt. :o)
Utána segített leragasztani a hátlapot, elhelyezni a bélést és az előlapot rajta, kinyitogatta az összes biztostűmet a rögzítéshez, aztán ellenőrizte is, hogy jól csináltam-e.
A steppelés meglepően kellemes és gyors volt (egyre jobban belejövök, pedig eleinte hogy utáltam ezt a lépését a takaróvarrásnak?!). Aztán már csak tíz méter szegés volt hátra, hogy elkészüljön ez a három tiritarka játszótakaró:
Szeptermberben bevisszük az oviba, és mindegyik csoport kap egyet. No, nem gyerekeket takargatni (bár nyilván olyat is játszhatnak vele), hanem párkeresőt játszani. Kis könnyebbség, hogy a párokat egyenletesen osztottuk el a felső és alsó felében az elrendezésnek. Rendezett káoszt egyáltalán nem könnyű ám alkotni! A párkeresés mellett lehet játszani rajta szín-keresőt, minta-keresőt. Az eredeti inspiráció az amerikai I Spy! - takaró volt, aminél a sok minta nem párban van, de szintén beszélgetős játékokhoz lehet használni.
A sok négyzet kivágásánál potyogtak le keskeny darabok, amiket nem lehetett kidobni. A kezdő foltolást meg is varrtam belőlük, most jöhet a további ötletelés, hogy mivé alakuljanak.
Folt. köv.
