Ízlések és pofonok

Hát tudom én, hogy az emberek ízlése sokféle, de erről az összeállításról csak én gondolom azt, hogy a "szemkápráztató nőiesség" címet legfeljebb a modell haja és arca érdemli meg?

A turkálás felvidít, és inspirál

 A héten egyebek mellett beszereztem egy újabb kék mintás nyakkendőt (egy régesrégi Burdából vett ötlet megvalósításához gyűlnek), aminek a mintáját szeretettel ajánlom Áginak, és Marcsinak, inspirációként....

... meg egy pólót, amit senki nem fog hordani szerintem, de a röhejes mintája (igen, madár"tojás" bemutató)  miatt nem tudtuk otthagyni (és amúgy is csak egy százasba került):

Aztán ránéztem a vasalásra várva együtt lógó menyasszonyi ruhámra, és egyik kedvenc ingemre, és azon gondolkoztam, milyen jól passzolnak az anyagaik, és mekkora takaró jönne ki belőlük (no persze nem fogom szétvágni őket, hogyisne):

Azért varrok is, csak sajna, a legutóbbi, egyszerű vonalú nyáriruhát nem fotóztam átadás előtt. De higgyétek el, varrok... :o)

Folt. köv.

A blogger új ruhája

Részemről ki nem állhatom. Sőt, részünkről ki nem állhatjuk. Itt  nem lehetne valahogy visszakérni a régit? Mi csökönyösen nem  és nem állítottuk át, de most már megszűnt a régi. Az új meg szerintem átláthatatlan, és mindent keresni kell, pfujj. :o(

Utolsó előtti

Kicsit lelassult az idő itt a varrósarokban, elhagyott az ihlet kis időre, de már visszatért. :o)

Ezzel és időhiánnyal indokolható, hogy ritkán jövünk blogolni.

No meg persze, azzal, hogy hétvégén például "bulizni" voltunk. A három tesó újfent Pesten garázdálkodott, vagyis semmi garázdaság, csakis fergeteges koncert megtekintése a PeCsa-ban:

Idéztük is a Marisnál olvasottakat, csak a Lord nem az a zúzós zenét játsszó zenekar, hogy sok pogózás lett volna akár még az első sorokban is. :o)

Visszatérve a varrógéphez, és a címben említett utolsó előttiséghez, már megint Pókembert varrtam, de ez már tényleg az utolsó előtti produktum, mert csak darabkáim maradtak, azokkal még egy valamit összehozok, és nézhetünk újabb szuperhősös anyag után... :o)

Kriszti keresztlányom kapott új tornazsákot, mert az elsőben kapott sajna tönkrement. Tehát előtúrtam a kedvenc anyagának maradékait, és a legnagyobb darabot megsteppeltem, rávarrtam a monogramját, majd pókhálót steppeltem a zsák alját képező körre is:

Zsuzsi felvetette, hogy megtűzhettem volna a ruha minden pókhálóját... hát persze... bár bevallom egy pillanatra én is fontolóra vettem, de aztán nagyon gyorsan elvetettem az ötletet.

Utána henger alakú zsákot varrtam, fix pánttal, piros bogyó zsinórhúzóval:

Sötétkék, virágos bélést kapott, remélem ez nem lesz reklamáció tárgya... de ennél a lánynál sose lehessen tudni! :o)

Most viszont közeledik a nővére szülinapja, tehát máris vissza a szabáshoz-varráshoz, vagyis...

Folt. köv.

Uncsi pasis cucc

Ha bátyám azt mondja: Lenne egy kis biznic (c-vel, igen)... az általában azt jelenti, hogy kéne varrjak neki valamit. :o)

Amit én nagyon szívesen megteszek, pláne, ha kreatív varrás a téma.

Most egy GPS-hez való tokot kért, steppeltet, amibe minden tartozék belefér, tehát a kis, képernyős részen kívűl a zsinórok és a tartószerkezet is.

A képernyőre külön is kért tokot, de azt anyukám varázsolt elő a fiókból, mert a régebbi kocsiban levő rádiónak levehető előlapjához varrtam három tokot :o), mert az első keskeny lett (édsanya tolltartóként elhasználta), a második túl széles lett (ez épp GPS méret), és csak a harmadik lett jó az akkori célra.

Tehát már csak az egész hóbelevanc-ot elnyelő "neszeszerféle" megalkotása maradt. Farmert és puplininget választottam alapanyagnak, hogy kívűl strapabíró, belül puha, és nemszöszölős legyen, közöttük vastag, műszálas flíz védi a tartalmat.

A bélésnek használt ing mintáját stilizáltam tűzési mintának (három színnel):

A cipzár mellett is a bélésanyaggal pántoltam el a széleket:

Belül nagy zseb fogadja be a kisebb tokot:

Ma megmutattam a megrendelőnek, nagyon tetszett neki, összevissza dícsérte (tényleg), aztán megkérdezte, hogy valami szép nagy mintát nem akarok-e rávarrni?! :o)

Én meg még direkt egyszerűre varrtam, hogy pasis legyen...

Most akkor szerintetek is varrjak rá egy hatalmas rózsaszín virágot? Bo)

Folt. köv.

Még mindig esküvő

Ilyen mutatós gyűjteményem jött össze a bájos ajándékkísérő képeslapokból:

Az alma formájút Almától kaptuk, ráadásul koktélkuponként használhatjuk. :o) A mézescsuprot pedig a mézeshetekre kaptuk, de szerintem tovább is meglesz. :o)

Ez a szép képkeret is nászajándék, esküvői fotók helyett egyelőre kortárs metszetekkel töltve. ;o)

Lassan visszazökkenek a rendes kerékvágásba, és visszafoglalom a hétvégére vendégszobává lett varrósarkomat...

Folt. köv.

Mellékesen

... mert Zsuzsi ugye öt ruhát varrt meg az esküvőre, én meg csak ezt a két apróságot.

Az esküvő előtti két napban jutottam hozzá a ruhák maradékaihoz, így vésztempóban varrtam meg a két táskát, amik illenek a csodás ruhakölteményekhez.

A menyasszonyi picike, csuklóra akasztható, sosincs útban, de a legeslegszükségesebbek beleférnek:

A tanúé picit nagyobb, hogy ami a menyasszonyéba nem fért bele, itt helyet találjon /egy mérettel lehetett volna nagyobb is :)/ :

Nem sok időm volt tervezgetni, de a drezdai tányér ötlete már előre a fejemben motoszkált. Mivel azonban a táskákat kicsire terveztem, ezért csak 8 szirmú virágok készültek, így legalább nem torlódtak középen az anyagok, nem kellett külön középrészt applikálni.

Először varrtam paszpólt az oldalakba, hogy szebb legyen a táskák tartása, néhol meg is gyűlt vele a bajom, de a hibákat senki nem vette észre, legalábbis szóvá nem tette senki. :o)

Ebből is látszik, csupa rendes népekkel barátkozunk! :o)

Folt. köv.

Esküvő

Magamhoz képest gyorsan, nem a szokásos egy hét késéssel jelentkezem a képes beszámolóval. Az utóbbi hetekben nem sokat írtunk a blogra, de azért serénykedtünk. Nem csak saját ruhámat, meg anyukámét, és Krisztiét fejeztem be az esküvőre, hanem még két kis koszorúslányét is, a nagyobbik Zolim lánya, Vivi, a kisebbik Gréta keresztlányunk:

Még az esküvőmön sem szerettem fényképezkedni:

Kriszti, mint csinos tanú:


Anyukámékkal:


Még több kép itt.