Oldalak

2016. augusztus 30., kedd

Bekukkantó

Vagyunk, varrunk, dolgozunk, csak nem sok mutogatnivaló akad mostanában. Mondjuk azért a bátyánk nagyszerű ajándéka kettőnknek talán érdemes két fotóra:


Bizony, már a család férfitagjai is tudják, minek örülünk, ha ajándékozásról van szó. Például három méter csodás vászonnak... kicsit közelebbről is a minta:


 Nálam (Kriszti) sajnos munka mellett lassan halad bárminemű varrnivaló, de azért kezdenek gyűlekezni a csokornyakkendős blokkok egy kis babatakaróhoz rokon kisfiúnak:


 Meg hát mindig szedegetni kell a paradicsomot is, általában napi egy marékkal az öt balkonládányi növénykénkről. Holnap már ebből lesz lecsó ebédre! :o)


És máris szaladok tovább, hogy míg megfő a bab és a tészta a levesben, kiszabjak még pár négyzetet, hogy aztán lángos sütés után elkészüljön ma is vagy öt-hat blokk, mert a végére 64-nek kell majd lennie...

Folt. köv.

2016. augusztus 20., szombat

Hajrá méhek! Hajrá darazsak!

 Ez a bejegyzés egy egész heti összefoglaló lesz arról, hogy miért is nem varrtam többet, bár szabadságon voltam a héten. :o)
Mondjuk azért, mert Atim is itthon volt, így tehát behordtuk a téli tüzelőt a faházba:


Az ebédek java része az udvaron készült, mint például ez a girosz fűszerrel pácolt sült hús, görög salátával és friss kenyérrel. Tán mondanom se kell, hogy odakint nem én vagyok a szakács...


A fiúk betonoztak egy járdát is a faházig, amit a szomszéd macska minden irányba ellenőrzött, naná, hogy száradás előtt. De nem bánjuk és nem bántjuk! 









A paradicsomok át is költöztek a járda szélére, hogy több napfényt kapjanak, mint eddigi helyükön, amit erőteljes színesedéssel háláltak meg:


A salátába még ugyan nem jutott ebből elég, de egy másik napi sült kolbász ebédhez már marékszám tudtam szedni. Nálunk szépen mutatkozik, hogy nem volt szemfényvesztés a vetőmag zacskóján, tényleg háromszínű növények érlelődnek, van aki sárga készen, van aki narancssárga, és akad hagyományos, pirosan érett egyed is. Mondhatom, az íze összehasonlíthatatlanul jobb a boltinál!


 Egyik délelőttöt a Veszprémi Állatkert meglátogatására szenteltük, mert bár itt van a szomszédban, a sok felújítás óta még nem jártunk arra. Reggel még kellemes borongós volt az idő, de mire dél körül kifele jöttünk, már a kis pandának is sok volt a hirtelen napsütés (kinagyítva látható a kilógó nyelve, de nem, nem kinyúlt, csak kinyúlt...):


 Még a fahordásnál annyi darazsat kerülgettünk, hogy nem tudott nem eszembe jutni a méhecskés mintás vásznam, mikor Lauránknak tervezgettem a szülinapjára készülő ajándékok közül az óriás nesszeszer formátumú tisztaság-csomagját. Ma végre el is készültem vele, ilyen szépen megáll a lábán a flíz béléstől és egy kevés steppeléstől:


Nesszeszer körökben igen méretesnek számít, bőven belefér majd törölköző, szappan, miegymás:


 Egyik oldalán sugdolóznak ketten, és a monogram rózsaszínkedik ki a drapp háttérből:


 A másik oldalon egyszemélyes koncertet ad egy igen ihletett zenész-énekes:



Még van néhány napom a születésnapig, meg néhány tervem is, tehát némi házimunka és sütisütés, bográcsos ebéd elfogyasztása után...


Folt. köv.

2016. augusztus 15., hétfő

Szülinapi ing

Kriszti Atija kapta szülinapjára az inget, ami sajna nem lett jó méretben. Én elkunyeráltam, hogy varrjak belőle valamit, de anyukám közben megdicsérte a színét-mintáját, így nem gyerekruha lett belőle, hanem ujjatlan nyári ing anyukánknak, a kedvenc, lezser fazonjában.
Először hozzánéztem a szabásminta darabokat a még egyben levő inghez, de kiderült, hogy nem tudom egyszerűen megcsinálni, így aztán "kicsontoztam", szétvágtam az inget, és újraszabtam az egészet. Az egyik ujjából lettek az alátétek a karkivágásokhoz, és a gallérból is újat kellett szabni, mert az eredeti nem passzolt az új nyakvonalhoz.
A bonyodalmak miatt nem készült el anyukánk szülinapjára, de majd most hétvégén, a mienkén megkapja. :D

Vállfán nem annyira mutat, de a próbababám nagyobb méretekhez készült, azon még rosszabbul nézne ki... :)

Folt. köv.

2016. augusztus 9., kedd

Le fölét, be felét, cseppet sem

 A tengerész csíkos paplanhuzatból legutóbb a felső csík maradt meg, igaz, az duplán véve:


A leendő tulajdonossal egyeztetve a csík két keskenyebb végéből készült két gumis derekú rövidnadrág, egyik hosszában, másik keresztben csíkos:


A maradék szélesebb részből szabtam az elsőkhöz hasonló ruharészt, és minden más leeső darabból hét centis csíkokat fodornak:


A fodornak valókat felváltva keresztben és hosszában csíkozva összevarrtam egy hosszú csíkká, aminek egyik szélét beszegtem, a másikat pedig behúztam a szoknya aljának bőségére. Gavallérosan fodrozódik, annyit mondhatok:


A végeredmény egy felül duplán gumis, alul fodros ruhadarab, ami hordható pánt nélküli miniruhaként, hosszú szoknyaként, avagy a viselőjének magasságától függően lehet még pánt nélküli tunika is...

Így tehát az egész huzat elfogyott, ellenben került belőle két ruha nagylányra, két ruha kislányra, és még két rövidnaci is a kisebbikre. :o) Nem rossz csere egy kiszanált huzat életminőségében.

Vélhetőleg szülinapi ajándékkal...


Folt. köv.


2016. augusztus 1., hétfő

Laurának

Bár Kriszti is varr neki szülinapjára ezt-azt, én sem tudtam megállni. Főleg azért, mert ő a legkisebb, és neki még mindig kevés anyagból is lehet jókat varrni. :)
Elsőnek táncos csoporttársaim fellépő ruhájának maradékából készítettem egy egyszerű fazonú, fodros anyaga miatt cuki kis pólót. Összevarrtam a vállain, és az oldalain, kihagyva a nyak-, és karkivágásokat, ahol a behajtott ráhagyást letűztem, és az alját is felhajtva már el is készült.
vállfán nem sokat mutat

A szoknya ennél tovább tartott, tán tavaly turkáltam a két összeillő párnahuzatot, amiből a váltogatott mintákkal a fodrokat szabtam. Gumis derekú, hosszú szoknya, de kánikularuhaként is beválhat.

De van még szülinaposunk a nyáron, szóval...

Folt. köv.