Oldalak

2019. december 5., csütörtök

Ha nem jó, még nincs vége...

A múltkori Halloween-es kistakaró steppelése másodjára is kudarcba fulladt, mert újabb kisimítgatás, biztostűzés után is torlódott a felső két anyag az alsón (mit ronthattam el?), ezért szépen félretettem büntibe a kis megátalkodottat... :o)
Úgyis befutott néhány kérés, inkább ezeknek állok neki, hogy legyen sikerélményem, másnak meg szép ajándéka.
Az elsőhöz máris válogattunk Annamarival anyagokat:



Szép kezdetek, nemde? Innen...


Folt. köv.

2019. november 20., szerda

Rossz sorrend

Elkészült a steppelés az első kis takarón:


 Gondoltam, ha már ez az előlap készült el először, ezzel is kezdem a tűzést. Csak nem gondoltam, hogy a tűzés mintáján többet kéne gondolkodnom.
Kezdésnek átlós vonalakat varrtam, összesen tizet, két irányban, úgy vélve, hogy az elég is lesz. Na, azon a ponton még nem is voltak gubancok... Csak sajnos akkor meg azt gondoltam, hogy még a szürke keretek felénél is letűzögetem, hogy több rögzítés legyen rajta. Ezeknél a varrásoknál aztán jól megszenvedtem a kis sarokkő négyzetekben az egymást hegyesszögekben keresztező varratokkal, amik úgy tolták maguk közé az anyagot, mint egy rendes hóeke a havat...
De a végeredmény így is csinos lett, ahol kellett javítottam, és a hátlappal szegélyezésnél már nem adódtak bonyodalmak szerencsére.


 Valamint csodálatosképpen a hátoldalon végig semmi sem torlódott, vagy csípődött be, ami elég szokatlan, mert ha valami gyűrődik, az aljas módon a hátlap szokott lenni, hogy aztán csak utólag vegye észre az ember a hibákat... :o)


 Tanulva a tapasztalatokból, fel a következőre!


 Ez a második példány is úgy kezdte, hogy már bontottam vagy 120 centit a tűzésekből, mert először 30 cm varrás után láttam, hogy a kiválasztott zöld cérna mégsem elég világos, hogy egyik színen se virítson. Visszabontottam, választottam halványsárga cérnát, akkor meg a steppelés végén (csak az első vonalnál szerencsére...) teljesen eltolódott a felső két réteg az alsón, szóval kibontottam, és kiszedtem az összes biztostűt, holnap kezdem elölről a leragasztást és rögzítést.


Remélem, most már hibák nélkül...


Folt. köv.

2019. november 9., szombat

Klipiti-klopiti

Hogy mi ez a cím? Hát kopogó kis stepp-cipők... :o)
Zsuzsival így szoktuk írni egymásnak, ha épp steppel valamelyikünk. Most éppen én.
Még mielőtt a fejemre nőne ez a szép kis kupac:



 A délutános héten ugyan nehezen jutottam el a napi házimunkák mellett addig, hogy végre leragaszthassam a padlóra az előlapot és belekanalazzak egy marék biztostűt... de azért csak meglett:


A cérnát nehezebb volt színhelyesre fényképezni, mint kiválasztani a megfelelőt. Még vaku nélkül se nagyon látszik, de ez egy halvány lilás árnyalat, ami nem fog elütni sem a szürkéktől, sem a rózsaszínektől:


A gép máris átfűzve, és nagy, egyenes öltésre állítva várja, hogy a szombati házimunka is elkészüljön, akkor aztán...


Folt. köv.

2019. november 5., kedd

Egy nagyobb törölközőből három kisebb kéztörlő


Vannak dolgok, amihez van türelmem. A vászonból szabott, saját kezűleg bevasalt pántok készítése, és felvarrása ilyen. Valószínűleg azért van ez így, mert nagyon szeretem az efféle, igényes részleteket minden textilből készült dolgon, legyen az egy szegély egy törölközőn, vagy apró, belső díszítés egy ruhadarab bélésén, cipő talpbetétjén, amit más nem is lát, csak az tudja, aki viseli...



Folt. köv.

2019. november 3., vasárnap

Szia Bécs! (3)

A harmadik és egyben utolsó halloween ihletettségű anyagból is kiszabtam a középső négyzeteket, ezen középsötét kukoricásban kedves madárijesztők mosolyognak, az első keret világos lilákból áll:


 A második sor keret sötét kéne, hogy legyen, de sárgából ugye... viszonylag kevés a sötét, azonban az erős színek így is jó kontrasztot adnak:


Most aztán négy előlapom is van, amiket steppelhetek, mielőtt újra foltozni kezdenék...


Folt. köv.

2019. október 30., szerda

Szia Bécs! (2)

A második halloween ihletésű kistakaró előlaphoz töklámpásokat kezdtem keretezni világos zöldekkel:


 A keretezést közepes zöldekkel kellett folytatnom, mert csak azokból volt elég:



Végül sötét lilákkal és sötét sárga sarkokkal fejeztem be:


De még ez sem minden, máris elkezdtem a harmadikat is, és majd egyben steppelem az összeset...


Folt. köv.

2019. október 19., szombat

Szia Bécs! (1)

Az egyforma blokkokhoz sötétzöld kereteket szabtam (sajnos csak kétféle jöhetett szóba), és közepes lila sarokköveket kaptak. Utóbbiakról párom elmondta, hogy először azt gondolta, nem jók azok oda, de aztán megváltozott a véleménye, ahogy összeállt az előlap. Így kirakva a parkettán várták, hogy hazajöjjek munkából és megvarrjam őket:


 
 De még előtte, hajnalban, mielőtt elmentem volna dolgozni, párom gondolt egyet, és megkérdezte, elforgathatja-e a blokkokat, hogy ne annyira egyformák legyenek. Mondtam neki, hogy miért ne?, ha nem tetszik, legfeljebb visszaforgatom. De aztán persze tetszett...


 Vitathatatlanul van érzéke hozzá! Látványosabb így, mint ha minden blokk ugyanúgy állna. Kevés anyagból tarkább képet ad. :o)
Ezt a vaku nélküli képet azért mutatom csak, mert így jobban látszanak a kontrasztok, amik vakuval kissé elvesznek:


Tehát az első "halloween-es" kistakaró előlap kész, máris szabom a kereteket a másodikhoz. Hármat tervezünk...


Folt. köv.

2019. október 17., csütörtök

Tobzódjunk!

A holdas babatakaró-előlap el is készült hamar, de szokásomtól eltérően ezt most nem fejezem be, úgyse vár rá senki, hanem elteszem későbbi steppelésre:


 De ez a kivétel csak azért történhet meg nálam, mert a varrása közben inspirált a halloween-es anyagok elhasználásához. Szóval elő is szedtem mindent, ami ebben a témában szóba jöhet:


 Lehet a Halloween-t szeretni, nem szeretni, utálni, ünnepelni vagy éppen nem-ünnepelni, de ezek a színek mindenképp igen mutatósak egy csokorban! Az első kilenc kis blokk is kész, már szabás közben varrtam is, mert itt nincs annyiféle egy-egy színből, hogy le kéne pakolni a variációk kialakítása miatt:


 Konyhafronton rég mutattunk újdonságot (pedig vannak új sütik a palettámon...), ezért ideteszek egy tányérnyi tömény zöldséget is:


 Ez itt kérem reszelt leves, az eredeti ötletet a Gasztroangyalból szedtem, és én úgy készítem, hogy lereszelek zöldséget-sárgarépát, kicsire vágok egy hagymát és mind együtt dinsztelem olajon. Aztán kicsit megszórom liszttel, pirospaprikával és felengedem vízzel. Amikor már egyet forrt, még utána hajítok egy szintén reszelt krumplit is. A levesbetétje pedig vékony, magában sütött csirketöltelék. Őszi szuperkaja! :o)


Jó, azért sütöttem mellé 116 db falatnyi töpörtyűs pogácsát is...


Az újabb kistakaró összes foltja kiszabva és kirakózva vár a földön, szóval...


Folt. köv.

2019. október 10., csütörtök

Ihlet... megint maradékból

Mégsem halloween jellegű varrásnak álltam neki, mert ahogy kiteregettem az olyan anyagaimat, semmi inspirációm nem volt hozzájuk, hogy mik is szeretnének lenni megvarrt állapotukban. :o)
Sőt, már-már azt hittem, nem is találok ki épp semmi jó kis varrnivalót (tudjuk be ezt a hétfő délelőtti melankóliának és a rossz időnek!), amikor a kezembe került némi maradék Zsuzsitól.
Aztán valahogy egyből jöttek hozzá az ötletek. A holdas anyag egy kismamapárna maradéka, kerültek mellé szürkék és rózsaszínek, és némi terv is kialakult:






 Aztán ripsz-ropsz kiszabtam mindent, ami az előlaphoz kell:



 Valamint időben eszembe jutott, hogy a régi Brother varrógépemből átszereljem az újra az általános varrótalpat, mert az újnak a 9 milliméteres varrásráhagyását nem tudom megszokni, ha foltolást számolok. Szerencsére kompatibilis! A másikat majd használom ruhavarrásoknál és dísztűzéseknél, ahol fontos a széles nyílás középen.


A holdas takaró máris a varrás állapotában leledzik, csak közben sajnos délutános műszakban dolgozok is, így folyton abba kell hagynom a vele való foglalatoskodást, mikor pedig pont elkapna a lendület. De azért, ha máshogy nem, hát félóránként, tízpercenként akár...


Folt. köv.

2019. október 6., vasárnap

Rózsalugas és egyéb apró örömök

Elkészültem a kistakaróval, az lett a neve, hogy rózsalugas. Leginkábbis egy angol kert gondosan megtervezett ágyásaira emlékeztet, és a keretek kis ösvényekként futnak át rajta, vagy éppen egy valóságos lugas rácsozatát formázzák.


 Hátlapnak egy sűrűbben mintázott kékvirágos vásznat találtam, a fenti képen látható, hogy a szegélyezést is ezzel oldottam meg, steppelés után 3 cm szélesen vágtam le, és azt hajtottam előre pántnak.


 Új szomszédunk van egy ideje, hatéves kisfia is bejár hozzánk, mint tavaly a kislányok, de ő lelkesen tanul varrni. Az itt látható darabon jelentős részletek a gondosan választott színvariációk, az öltésekkel kialakított X-ek, és a jobbra fent látható, profin kivitelezett "csimpaszkodó":


 Kihangsúlyoznám, hogy soha nem varrt még. Én fogtam az anyagot, és ő öltögetett, most le, most fel, mondta is hozzá... nem húzzuk meg nagyon a cérnát... (az első darabján minden öltéssel összehúzta az anyagot, a végeredmény szinte egy rongylabda lett). Mikor már elég öltés volt, kijelentette, hogy erre kell most varrni egy csimpaszkodót, hogy otthon fel tudja akasztani... :o) Megoldottuk azt is! Ha erre jár, azóta is beszalad, köszönés után szinte az első amit megkérdez általában az, hogy Varrhatok? 
Valamint megint bolt-ajánló, de tényleg, menjetek a Lidl-be anyagnak venni óriás pizsama nadrágokat! Már megint találtam két darabot öt-ötszáz forintért:


Mivel szezonja van, valami halloween-es varrományon töröm a fejem...


Folt. köv.