Oldalak

2017. augusztus 18., péntek

A türelem rózsát terem






A tavalyi lila tearózsám helyett idén egy színátmenetes bokorrózsát ültettem. Sokkal kevésbé kényes, és egy egész vödörnyi földet kicseréltünk alatta (rózsa helyére nem ajánlott újból rózsát ültetni), no meg kapott direkt rózsáknak való tápoldatot is. Máris sokkal szebben megerősödött, mint az elődje valaha is.

A másik, amihez nagy türelem kellett (szerencsére azért nem annyi, mint Mr. Wilson-nak a Denis a komiszban...) egy másik virágunk, (magyar név nincs a zacskóján, ezért nem tudnám megmondani, hogy hívják), ami tavasz óta csak zöldelt. Már a virágokat szerető szomszédnénink is nagyon várta, hogy egyáltalán virágzik-e ez majd, mert szépen kinőttek a levelei, amik nagyon hasonlítanak a kardvirághoz, de aztán abban a szakaszban leledzett eddig. No de most:




A paradicsomunkhoz meg nem türelem kellett az idén, hanem az internet, mert mire kezdtek színesedni a termések, csúnya fekete folt indult az aljuktól, aztán elrothadtak. Elég sok paradicsomról lett volna szó, hogy annyiban hagyjam, és kidobáljam az egészet, ezért inkább utánanéztem a neten, hogy mi baja lehet. Minden jel arra mutatott (képes keresgélés után), hogy kálcium hiánya van, ami pótolható kálciumtartalmú műtrágyával, vagy tejjel való locsolgatással. No azért tejjel nem locsoltam (bár a szomszédban van a tehenészet...), ellenben párszáz forintért vettem egy kiló műtrágyát, kétszer megszórtuk vele, és visszafordult szerencsésen a folyamat.
A már romlani kezdő termés is megmenekült, csak le kellett vágni róla fogyasztáskor egy vékonyka csíkot, ahol a beszáradt foltok voltak:




A továbbiak pedig már egészségesen érnek be, és naponta ennyit szedek róla:


Kertészeti fronton ennyi az újdonság, most megyek is varrni, hogy onnan is legyen mit mutogatni...


Folt. köv.

2017. augusztus 5., szombat

Szülinapi tunika

Anyukánknak készült, egy, már bevált fazonban, egy régóta őrizgetett, turkálóban vett anyagmaradékból. A lenge anyag indokoltnak tűnt ebben a kánikulában.


Hmm, az anyag fele megmaradt, valamit abból is kéne gyorsan kreálni...
Folt. köv.

2017. július 29., szombat

Minden önálló életre kel...

Rám maradt egy helyes kis fekete bársonyruha, vicces ujjakkal:
Mivel egy próba után kiderült, hogy a ruha jó rám, úgy döntöttem, hogy ez lesz életem első kis feketéje. Persze ehhez a célhoz nem passzolnak a kék ujjai, úgyhogy azokat lebontottam. Fent látjátok, milyen helyetteseket gondoltam, végül a csipke győzött, a ruha máris a szekrényemben lóg. A lebontott ujjakat először simán ki akartam dobni, de addig nézegettem őket, míg rájöttem, hogy ha sikerül kivasalnom őket, összevarrhatom a végeiket, és kézelőkké változhatnak:





Steampunk, vagy goth bohóc szereléshez jól fognak mutatni valakin...

Folt. köv.


2017. július 28., péntek

Maradék mánia

Lapult itt még két pár, felnőtt pólóról levágott, rövid ujj, azokból meg hirtelenjében bébi rövidnadrág lett. Belevaló baba még nem jutott eszembe, de ami késik, nem múlik... :)

Folt. köv.

Maradékot meg ne hagyj!

Vagyis Laura szoknyájának levágott felső szélét összehoztam a bordó termovelúr maradékával:

Egy cuki kis táska lett belőle:

A termóból még így is maradt egy kicsi, de azt elteszem a többi termovelúr maradékomhoz, annak már nem keresek most rögtön új projektet...

Folt. köv.

No meg ingyen nadrágok

A héten nálam csak pihenős-kedvtelős varrások voltak, de nem is rossz az eredmény. Egy egész kupac rövidnadrág Lauránknak, és egy egész kupac "eltűntetett" kiszanált ruha párom szekrényéből...


Ez a három - nem szépítek - boxeralsókból készült. Abból a fajtából, ami egy mosás után megnyúlik, és szoknyaformát vesz fel. Tehát az eredeti gazdája soha többet nem fogja felvenni. Viszont innentől már nem nyúlik tovább, így hát egy pöttöm lányra vidáman szabhatunk belőle rövidnadrágokat:


Ez a kettő pedig óriási trikókból, amik szintén szinte sose voltak hordva, lévén párom nem az az izomtrikós pasi. :o) Ennél a szabásnál maradtak még kihasználatlan darabok bőven, de azok máris fogókesztyű formára szabva kerültek a pólós-dobozba, hogy ne foglaljanak túl sok helyet, és ha bélést keresnék néhány fogókesztyűhöz, rögtön kiszabva vár három pár is talán. Mivel ezek teljesen simák voltak, gondoltam az előző három közt virgoncan lufi-repülő szörnyike (lám, bírja a mosást!) testvéreit megpróbálom felvasalni. 





Azt hiszem, így együtt tán meg is oldják a nyári öltözködés egy részét az idén:




Dupla haszon: a helyet nem foglalják a szekrényben, Laura vidáman elhordja majd őket, ó, és nem utolsósorban nem dobáltam használható állapotú ruhákat a szemétbe (viszont lássuk be, alsóneműt nem rakunk a vöröskeresztes ládába se!).

Folt. köv.

2017. július 26., szerda

Ingyen szoknya

Ez egy érdekes történet, pár ruhát vittem egy adománygyűjtő ládába, és a láda bedobó nyílásában találtam egy marék anyagmaradékot. Hogy miért tették oda, nem is értem... hacsak nem nekem. Mert én elhoztam - ez most lopás? Egy tenyérnyi tarka vásznat félretettem Krisztinek, a 10 darab fura kordbársony háromszöget viszont felhasználtam. Először persze kimostam őket, egy-két darabot a járdáról szedtem fel...

Szabási hulladék lehet, először gondolkoztam, hogy mit tudok kiszabni belőlük, valami szabályosabb háromszögeket, vagy legyenek-e ebből is négyzetek... de aztán leteregettem egymás mellé, és máris ihletet kaptam:

Így nézett ki, mikor körben összevarrtam:

Sajnos a felső nyílása kicsi volt, még gyerekszoknyának is, ezért ki kellett vágni belőle. Így viszont nem maradt valami hosszú. De sebaj, kerestem hozzáillő anyagot, ha már gumiháznak kellett valami, abból az alját is meg lehet toldani, még jobban is néz ki. Két termovelúr jutott a döntőbe, maradékok Kriszti gyerektakaró varrásaiból (na, itt nem tökéletes a kép, színben mindegyik a kord mintáihoz passzol):

Azon kivételes alkalmak egyike volt ez, mikor nem ugyanarra a választásra jutottunk, mikor megkérdeztem Krisztit, ő a lilát mondta. De a bordó lett a kiegészítő anyag. Kapott egy szegélyt az aljára, és egy gumiházas csipőrészt a tetejére.
Ilyen lett, nekem kifejezetten tetszik:

Folt. köv.

2017. július 24., hétfő

Újabb maradék feldolgozás indul...

Egy nagyobb volumenű varrós projektből mentettem meg a legalább kb. féltenyérnyi széles vagy hosszú darabokat, amiket ott már nem tudtunk használni, de kidobni sajnáltam volna őket.

Megnéztem az egyik kisebbet, milyen méretű négyzetek jönnek ki belőle, aztán ahhoz igazítva az összeset, a kis kupacból kereken 90 darab, 8x8cm-es darabkám lett.

Most filózok, mi is legyen belőlük: babatakarónak kevés, gyerekruhának - akinek szántam - szintén nem biztos, hogy elég... Két darab, majdnem pont 30x30-as díszpárna huzatnak jön ki eddig leginkább. De még gondolkozok egy kicsit, nem sürgős... :)

Múlt héten öt egyforma inget is rövidebbre vágtam, a levágott, ívelt alja darabok rám maradtak. Ezekből ugyan csak 5x5-ös négyzetek jöttek ki, de sebaj, mert ehhez könnyebb - akár itthon - kiegészítő anyagot találni.


Persze itt is előbb rá kéne jönnöm, hogy mi is legyen belőlük?

Ha kitalálom... Folt. köv. :)

2017. július 20., csütörtök

Mentés két képben

Akartam varrni valami gyorsat, aminek nekilátok és el is készül melegében. Hát épp kapóra jött, hogy páromnak szanáltuk a ruháit, és ezt a rövidnadrágot is kirakta, mert úgysem hordja:


 Első gondolatom az volt, hogy a legkisebbünknek varrok belőle halásznacit, mert igen kellemes, szellős anyaga van, de aztán meggondoltam, és a nővérének lett pörgős szoknya némi farmer berakásokkal. Egyszerűen csak kivágtam a nadrág üleprészét és felslicceltem a két oldalvarrást, ezeket a széleket elcikkcakkoltam, és mintegy rátétként varrtam fel a farmer háromszögeket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg szépen be akartam varrni a foltokat, de az elsőnél rá kellett jöjjek, hogy szépen nem tudom, ezért visszabontottam és kívűlről felvarrtam.


Reméljük Esztinek tetszeni fog, Laurának meg majd varrok rövidnacikat, hasonló "kinőtt" darabokból...

Folt. köv.

2017. július 17., hétfő

Szépen, sorban

Lassan halad a varrás, mert hát nyár van, kertészkedni kell, vagy csak kint üldögélni kicsit a szomszédokkal, no meg házimunka is akad.
Múlt szombaton például minden varrás előtt sütimaraton történt a konyhában. Készült meggyes-vajas piskóta torta az ikrecskéimnek:


 Kókuszos-csokis és diós-csokis őzgerincek azoknak...


 ... akik kevésbé vannak oda a gyümölcstortáért:


 De lassan azért az aplikált blokkok elkészültek:


Ehhez a kistakaróhoz is egy speciális középrész készül még, és a többi részhez is bőven kell még foltokat szabnom. De szerencsére közeleg a nyári leállás melóhelyen, akkor talán felgyorsul egy kicsit ez is...


Folt. köv.