Oldalak

2020. február 12., szerda

Egy kis farmer átalakítás

"Kedvenc nagynéném, tudnál nekem kicsit szűkíteni és kicsit rövidíteni ezen a farmeron?" - hangzott el a kérdés unokaöcsém szájából. Persze, hogy tudnék. - válaszoltam én.
Remek lehetőség, hogy megmutassam egy fotósorozattal, hogy mennyi munka az, amikor csak egy kicsit kell varrni a nadrágon. (nem pont unokaöccsnek, a család valahogy tisztában van vele, mi mennyi munka a varrásban!)

Kezdjük ott, hogy ha normálisan átalakított ruhát akarsz, akkor zokszó nélkül felpróbálod, akár kifordítva is. Ha pedig megtűztem a szűkítést, amit kértél, akkor kérésre le is ülsz benne, hogy lássuk, nem lesz-e túl szűk, és tűkkel a nadrágban is lehúzod, hogy lássuk, átfér-e a lábfejed a szűkített alján. :o)

Én akkor nekilátok és lebontom a címkét (mert szúr, és mert cuki vagyok), ha pedig tényleg csak kicsit kell rövidíteni, akkor az alja szegést is le kell bontanom:





Utána feljelölöm a levágást, és nem feledkezek meg a varrásráhagyásról sem (jó esetben!) :




Levágom a felesleget, aztán jöhet a szűkítés feljelölése. Itt például oda kell figyelnem, hogy egyenletesen fusson a varrás, és tetejénél különösen kis szögben fusson bele az eredeti varrásba, nehogy egy "kinövés" keletkezzen a varrás kezdeténél:




Gombostűzöm, megvarrom egyenes öltéssel, aztán mielőtt levágnám, kifordítom, és ellenőrzöm, hogy tényleg sehol egy pukli:




Utána levágom a felesleget és eltisztázom a széleket:




Máris jöhet az alja! Levasalom befelé a varrásráhagyást, aztán félbehajtva fel is gombostűzöm:




Már csak végig kell szaladni rajta... Nekem SuperJeans varrógépem van, ami elvileg 16 réteg farmeron gond nélkül átvarr, de a dísztűzéses résznél még én is kézzel hajtom át, nehogy törjön a tű, mert ott bizony kopog még a SuperJeans is.
Ó, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ahány farmer van forgalomban, annyiféle dísztűző cérnát használnak hozzá. Tehát nekem be kell szereznem ennyiféle farmer és munkásruha varró erős cérnát legalább:




Ó, régi szép napok, amikor még minden farmert csak a sárgásbarnával varrtak! :o) (már persze abból is több árnyalat van, fent középen és alul a kicsi guriga például)

Akkor aztán kész az alja szegés is, tehát hordhatod a rádalakított farmeredet:




Ennyit tehát, ha kicsit kisebbre kell varrni valamit. Ez amúgy a jobbik eset, mintha egy kicsit bővebb kéne legyen, vagy hosszabb, de ahhoz most épp nincs bemutató darabom. Valamint egyszerűbb volt a dolgom annyival is, hogy se oldalzsebe nincs a nadrágnak (lebontani, szűkíteni, visszavarrni), és csak az egyik oldalán volt dísztűzéssel varrva (ellenkező esetben egyik oldalon azt is végig kell bontani, varrás után pedig visszatűzni).


Folt. köv.

2020. január 29., szerda

Másodszorra jobban ment

Előkerült steppelésre-hátlapozásra a második halloween ihletettségű kistakaró előlap is. Ezzel közel sem volt annyi gondom, mint az elsővel. Talán a hátlap anyaga volt a segítség, ez sűrűbb szövésű, mint azé volt.


 Tűzések után ezt is a hátlap előrehajtott anyagával szegtem be. Az alábbi fotón csak a keresztirányú varrások látszanak a csíkok miatt, de vannak ott hosszantiak is. ;o)


 Egyáltalán nem aktuális, de biztos van aki szereti a halloween-es mintákat vagy a színeket máskor is, nem csak novemberben.


Most apróságok sorával...


Folt. köv.

2020. január 13., hétfő

Varrás helyett ragasztás

Szombat este, míg a párom olyan filmet nézett, ami engem nagyon nem érdekelt, előszedtem a tavalyi és tavalyelőtti falinaptárainkból mentett képeket.



 Anyukám karácsony táján kérte, hogy ha lesz időm, készítsek már neki pár borítékot, mert kifogy belőlük.


 Nem akartam varrni, hogy Ati hallja is a filmet, hát vágtam, hajtogattam és ragasztottam:



Folt. köv.

2020. január 10., péntek

Majdnem kifogott rajtam

 Mikor már azt hittem, hogy belejöttem végre a steppelésbe, és kicsi darabokon még szinte élvezni is tudtam, akkor jött ez a kistakaró...
Először kibontottam egy tűzést rajta, mert nem volt jó mégsem a kiválasztott cérna, aztán kibontottam egy teljes hossznyi varrást, mert eltolódott a két felső réteg, aztán kibontottam két teljes hossznyi varratot, mert megint eltolódott minden, igen gondos és alapos biztostűzés után is.
De nem győzhetett, mert nekiálltam mégegyszer, ezúttal Móni tanácsa alapján elfordítottam 90°-ban a hátlapot és a hosszanti tűzések előtt végig is varrtam a merőleges oldalt.
Bár így sem lett tökéletes (két vonal után fenyegetőztem Zsuzsinak, hogy ha most sem sikerül, hozzá kerül további nyűglődésre), de végül elkészült:


 Amint azt már hallhattátok tőlünk is, egy kész jobb, mint egy tökéletes. Amúgy látható hibák nem maradtak rajta, nincsenek becsípődések, és a hátlap is végül elég lett körben a szegéshez.


 Van még két ilyen színezésű előlapom ugye, tán másik hátlapokkal könnyebb dolgom lesz a befejezésükkel.
Bezzeg a konyhában elsőre sikerült egy új ötletet megvalósítani! Ez itt kérem egy sütőtökös pizza:


A nagylyukú reszelőn lereszelt sütőtökből máskor is csináltam már ilyen sajtos-tejszínes-currys szószt, de eddig főtt tésztával vagy vajas pitetészta alapon sütve ettem. Most rozslisztes pizza-alapra került némi kolbász és sonkás ízű sajt feltéttel és így is príma.

Folt. köv.

2020. január 6., hétfő

Indul a munka

Mivel év végére párom mindkét tárcája tönkrement, a szünetben nekiláttam pótolni őket. Egy kisebbet, egy nagyobbat:


 Felül a szanált darabok, alul az újak:


Egy kicsit ki is toltam magammal, mert igazi régivágású farmerból szabtam az újakat, hogy ne kopjanak el olyan hamar... ám ezzel a saját dolgomat nehezítettem, mert a vastag anyagot nehezebb volt varrni is. De szerencsére az "új" varrógépem ugye 16 réteg farmerre van kitalálva, így azért minden varrást megoldott.
Kevésbé kreatív kezdése az évnek, de majd valami foltossal...


Folt. köv.

2019. december 28., szombat

Záró akkord

Az utolsó öt párnát már külön-külön nem is volt alkalom fényképezni, de szerencsére átadás előtt egy tablóképet azért lőttem róluk.


Ez a kupac a keresztlányaimé, fent a legnagyobbé, alul a legkisebbeké. A felsőt még keresztlányom vőlegénye is megdícsérte (pedig már rég nem fenyegetem... :o) ).
Mondjuk a varrógép azért nem lustálkodhat egész téli szünetben...


Folt. köv.

2019. december 27., péntek

Szerelmes egerek

Egy párnahuzat maradékaiból (Kata táskájához vágtam szét) készült unokaöcsénknek és barátnőjének párna, egyformán szerelmes egerek már nem voltak, és a keretezést is igyekeztünk fiúsra és lányosra színezni:



Volt azonban még két egyforma minta is, abból az ikreknek készült párnahuzat, de arról már csak a családi tablóképen lesz fotó.



Folt. köv.

2019. december 24., kedd

Még párna és valami más

Párna Dzseni keresztlányomnak, a takarója maradékaiból, hogy passzoljon:


 A sok párnahuzat közé hamar besűrítettünk egy izét is:


 Bátyánk legújabb ötlete, egy félliteres dobozos innivalóhoz méretezett tartó, gombbal záródó pánttal:


 Szerencsére a méretezést elsőre sikerült eltalálnom, a doboz kényelmesen belecsúszik, de nem lötyög, és nem is szorul.
A záró pánt hátul lejjebb ér, két helyen rögzítve bújtatót képez, amivel övre lehet húzni:


Zsuzsival még mindig dolgozunk néhány párnahuzaton, de ez nem lehet gond, mi szeretünk karácsonykor is varrni (hat féle süti is elkészült mellette).


Folt. köv.

2019. december 20., péntek

Nem illendő...

... hogy a fiúk után jönnek csak a lányok, de most így sikerült. :o)
Kész lett újabb három párna, két nagylánynak való a Városi lány takaró maradékaiból (és még mindig van némi maradék!) :



 Persze ennyi varrás mellett csak gyors ebédekre van idő, mint például ezek a virslis lángosok, amik a tészta magas rozsliszt tartalma miatt nem keltek meg olyan szépen, mint fehér lisztből, így inkább virslis pálcikák lettek:


Mivel a tészta így is finom, mi meg amúgyis a kenyér héját szeretjük jobban, nem is lehetett volna jobb!
Aztán jöhetett is egy párna egy kisebb lánynak, aki bár nem kicsi már, de ezzel a színösszeállítással szerintem még mindig szeretni fogja régi kedvenceit, a Disney hercegnőket:






Most még a másik öt keresztlányomé következik, de szerencsére holnaptól Zsuzsi is besegít kicsit a varrásba, tehát egyesített erőkkel...


Folt. köv.

2019. december 17., kedd

Idei sorozatvarrás (avagy ismét üzemel a manógyár)

Az idei karácsonyra vajon mit kap mindenki ajándékba? :o)


 Hozzáteszem, ebbe a projektbe bele se fogtam volna, ha nekem kéne ennyi párnabelsőt varrnom és tömnöm, de szerencsére ettől megmenekültem egy szuper bolt, az Old Blue segítségével. Ez bizony a reklám helye, van náluk farmerből minden, amit ki tudsz találni. De én most csak alapanyagért mentem, sokféle párnabelsőt is lehet venni náluk, a hab a tortán, hogy az áraik is szuperek. Ugyan vehettem volna kész farmerhuzatú díszpárnákat is, de azért abban hol az én kezem? :o)
Elsőnek a három fiúét készítettem el, szabtam 75 kockás kockát és kirakóztam velük többfélét, aztán egy kiszanált pólóra steppeltem a már kész előlapokat:


 Ennél a pólónál ráadásul olyan szerencsém volt, hogy nincsenek oldalvarrásai, így mindjárt mind a három blokk ráfért.
Aztán gombolós hátlap került mindegyikre, és ilyen helycik lettek a pufi párnákkal megtöltve:


Már csak nyolc van vissza a lányoknak... vagy meglátjuk, még kinek is kell ajándék.


Folt. köv.