Még két telefontok

 Ha az előző bejegyzést úgy kezdtem, hogy kivételesen nem bátyánknak varrtam telefontokot... most azzal nyitok, hogy neki is kellett. :o)

Az igaz, hogy neki csak egy kellett volna, és jól ki is találtam, hogy zöld mintás farmerre felvarrok egy műbőr levelet, hisz az erdő a kedvenc helye... csak a levélről felvarrás közben lemállott a felső réteg. No, akkor új dizájnelemet a zöld anyagnak... lett hát sárkány, amit varrógéppel felvarrtam előbb egy, majd még egy vonallal:

De mivel még így sem voltam elégedett a láthatóságával (egyik vonal pedig egészen világos zöld, a másik egész sötét, és kb. egyformának látszik, érthetetlen módon), ezért ez lett a hátoldala a toknak, színoldalra pedig felhímeztem kézzel:

Elégedetten hátradőltem...

Másnap reggelig, mikor a kezembe került, nézegettem, aztán a papírt, amire a telefon méreteit felírtam... és rájöttem, hogy ez bizony keskeny lesz. Nem számoltam elég ráhagyással.

Hát akinek nincs az eszében, legalább legyen még ideje, tehát újabb sárkány hímzés, ezúttal kék farmerre kékkel:

Kevésbé látványos az összkép, de mivel ez melós telefon tokja lesz, Zoli így is elégedett volt. Bár a zöld neki is jobban tetszett. Mondtam neki, vegyen bele egy akkora telefont. :o)

Folt. köv.

Egy új telefonhoz két új tok

Minő szokatlan eset, ezek a tokok most nem bátyánk új telefonjához készültek, hanem az enyémhez. No, én már csak akkor cseréltem le a telefonom, mikor megbízhatatlan lett a mindennapi működése.

Ugyan az újon is van üvegfólia és műanyag borítás, én azért melóban és utazáshoz jobban szeretem, ha van rajt még egy védelmi vonal. 

Első körben készült egy kapkodós, hogy vasárnap délután elkészüljön hétfő reggelre:

Mivel ezek a telefonok egyre nagyobbak (ami a kezünknek sem tesz jót ugyan, de ez miért is érdekelné a gyártókat?! ), gondoltam, ekkora tokot már a hosszanti oldalon nyitok inkább, hátha könnyebb lesz használni ( gyakorlatilag mindegy, azt kell mondjam pár nap használat után). 

A bélése Garfield-os szatén (vagy mű-szatén, már ha van ilyen szó), hogy jobban csússzon bele és ki a telefon /ez sem jött be különösebben :o) /:

Ebben a méretben már tulajdonképpen boríték-táskának is tekinthetjük, ha nem a telefont raknám bele, elférne benne papírzsepi, rúzs, némi pénz és a kulcsaim.

Aztán némi influenzás szünet után elkészült a pepecselős változat, varrógéppel "hímzett" K betűvel, a szokásos rövid oldali záródással, és piros kockás béléssel:

Azt kell mondjam, bár nagy a telefon, mégis ez a forma nekem jobban működik. De a kockás sem marad kihasználatlan, Zsófi máris beleköltöztette a legújabb filctoll készletét. :o)

További telefontokokkal...

Folt. köv.

Egy év

 Körülbelül ennyit bírnak az erősen igénybevett farmertárcák, amiket varrok. Miután az egyik kilyukadt, a másikban pedig a cipzár adta meg magát... elkészült a két új.

Mindennapi, "utcai" használatra egy farmer:

Ez a darab többnyire hátizsákban vagy zsebben utazik, de megszokásból erre is rávarrtam a bújtatókat a hátoldalra:

Hogy a kopásállóságát növeljük, ezúttal kockás bélés is került bele (igen, az első zsebbe is):

Munkához használt társa egyszerűbb, és nagyobb, első zsebe sincs külön, valamint a cipzár is az elejére van csúsztatva...

... mivel ez a darab viszont állandóan szíjra fűzve "dolgozik"

Jó lenne, ha ez se kopna el túl hamar, tehát ebbe is varrtam kockás bélést:

Hasonló apróságok készülnek saját használatra is, azokkal...

Folt. köv.

Dunára vizet...

 Elkészült Zsófi legújabb takarója. (előzményei itt)

Sajnos téli fényviszonyok mellett se villanynál, se nappali fénynél nem fényképezhető szépen, így mutatok képet, amin látszik készen, a kék szegéllyel (amit Zsófi választott hozzá):

A félkész előlapon jobban látszanak a valós színek:

A hátlap pihe-puha virágos flanel, itt látszik a steppelés is:

 

Ezen meg megint nem szép a takaró, de a lábas takaró fotók a legjobbak szerintem:

 

Folt. köv.

Szivárvány tárca

 Zsófinak elszaporodtak a színesei, tollai, filcei, ezért kiötöltem, hogy a szülinapjára varrok két tartót hozzájuk. Szövött szélekből egy-egy színes betéttel, farmerből terveztem őket. Aztán egyik sem készült el a szülinapra, mert mindegyiknél elszámoltam ezt-azt. :o)

Ez a tárca például rövidebb lett, mint egy tolltartó, ami az eredeti ötlet volt. De karácsonyra elkészült azért, hisz egy nőnek sose lehet sok neszeszerekből és tárcákból, még ha csak ötéves is az illető:

 

A szivárvány ahogy kanyarodik egyik oldalról a másikra, nagyjából épp meleg és hideg színekre osztódik:

Idővel a másik darabot is kijavítom neki.

Folt. köv.

Akkor ez most hány táska?

 

Borzasztó minőségű fényképek következnek!

 

A karácsonyi ovis vásárra készült táska olyan sikert aratott, hogy újrázni kellett, az egyik óvónéni kért még két darabot.

Mivel az eredeti leesett maradékokból készült, itt új anyagokat kellett előtúrni, amikből mutatós sorokat lehet varrni.

 A baloldalinál egy kávézós és egy cicás dekorszövettel indítottam, azok mellé kerestem hasonló minőségű és színvilágú textileket. A kockások kevertszálas dekoranyagok, varrodai maradékok unokatesónktól, eleve csapatban jöttek a házhoz. :o)

Mindkettőhöz kellett még egy-egy egész farmernadrág, hogy a hátoldalt és a pántokat is kiadja. Meg a bélés tetejét, hiszen a mintául szolgáló táska véletlenül volt kifordítható, ezek viszont direkt lettek azok, ha már ismétlések.

A bézses-barnás-vöröses külsőhöz színben és vastagságban is a baglyos, vastag anyagom illett (azt meg bátyánktól kaptuk egyik karácsonyra). A kockások közt volt egy elég nagy darab is, ami meg kiadta a másik táska bélését.

Ha pedig már kifordítva is lehet hordani őket (amúgy a bélésen is elfér egy-egy zseb egy táskában), mindkettő kapott egy mentett farmer farzsebet erre az oldalra is.
Szóval ez két táska, de ha ide-oda forgatja az ember, akár nyolcnak is látszhat.

Folt. köv.

Kosárbélés

 Újabb darabja az "ilyet se varrtam még", idei egyre bővülő szériának. :o)

Zsófi óvónénijének új kosarat ajándékozott a férje, ami gyönyörű ugyan, de a vesszők belül tűzött végei nincsenek laposra vágva, így kilyukasztással fenyegetnek bármi bepakolt holmit.

Ezt orvosolandó kívűl erős, farmerszerű anyagból varrtam a kért kosárbélést:

Belülre "bármilyen gyerekmintás" volt az előirányzat, a felkínált lehetőségek közül Zsuzsa néni a "katicááááááááááást" választotta:

Szerencsére alapos méretvételek után tökéletesen illik a kosárba a bélés (jó, varrtam egy próbát is, kevésbé szép anyagból, amit végül bele is dolgoztam a rétegek közé, hogy kárba ne vesszen). A fül helyéhez varrtam kötőket is, rögzítési célokra. Egy kis merevítésnek és további puhításnak flíz bélés is került a külső és belső rétegek közé, így önmagában is kosarat formáz a saját lábán megálló bélés:

Folt. köv.

Cicák kint, macskák bent

 Bár nem karácsonyi ajándéknak készült, szinte akkor adtam át kedves kolléganőmnek két neszeszert, amit szövött szélekből varrtam neki.

A nagyobbikhoz rojtos farmerszéleket és szintén rojtos, cicás dekorvászon széleket használtam, mert ha az ízléséről sokat nem is tudok Áginak, de hogy a macskákat szereti, azt bizton állíthatom.

A kisebbikhez a farmeren kívűl szintén dekorvászon széleket használtam, amik illenek a farmerhez, és épp annyi csíkot adott ki a rendelkezésemre álló két szél, hogy ezt a kicsi méretet befedte.

Ha pedig kívűl cicák kandikálnak az egyiken, bélésnek is macskást választottam:

Ezt a "használd a legjobb anyagaidat" elv mentén vágtam fel, kisebb foltolásoknál úgyis elveszne a mintája. Ami nagy kár lenne, mert olyan cukik ezek a macskák, hogy két fényképet is lőttem a bélésekről:

Folt. köv.

Félkész

 Minden más varrás közt, Zsófi árgus-szemű felügyelete mellett elkészült az új takarójának az előlapja:

Ez is párkeresős lesz, mint amiket az oviba varrtunk, csak neki nem négyzetekben, hanem háromszögekben kell megtalálni az összeillő mintákat. Már csak azért is így alakult, mert kiválogatott akkor egy csomó anyagot, amiknek MIND szerepelni kellett a takaróban, és máshogy nem is fért volna el annyiféle pár.

A téli szünetben talán kész takaróvá is sikerül megvarrni.

Folt. köv.

Utolsó pillanatban

 November elején a bölcsis csoport óvónénije megkérdezte, varrnék-e nekik egy zsebes adventi naptárt? Nyolc pici ajándéknak kéne beleférni egy-egy zsebbe, mert annyi bölcsise van éppen. Mondjuk 8 szaloncukornak:

Számolgattuk a méreteket, hát a végeredmény majdnem ugyanakkora lett, mint a párkeresős takarók. Úgyis az mellé fog felkerülni a falra. :o) A tűzésnél a zsebek körül igyekeztem erősíteni a varrásokat:

Meleg fehér fényű égők vannak a lámpáinkban, azoknál aztán nem tudtam semmilyen beállítással színhelyesre fotózni a végeredményt, de a lényeg így is látszik. Minden zseben rátéttel jelezve a számok, és itt-ott karácsonyi manók is kukucskálnak. Hátul a tetején három doboznyitófül-akasztót kapott.

Ma vittem be az oviba, még épp időben, hisz hétfőn már az első zseb bevetésre is kerül. :o)

Zsófi megkezdett takarójával...

 

 

Folt. köv.