Itt kérem minden a lendületről szól. Először is még pénteken meló előtt hamar nekiláttam a családi rendelésnek, miszerint bátyánk kért az új telefonjára új tokot, mert egyik régebbibe se ment bele neki. Méreteket adott, és annyit írt, hogy szolid legyen... Miután újra felhívtam a figyelmét, hogy az eddigi 5-6 tokját vigye magával legközelebb, és csak olyan telefont vegyen, ami valamelyikbe belefér, persze varrtam azért neki megint. Igen szívesen, ha már ilyen lelkes használója az alkotásaimnak. :o)
Hogy tök simát varrjak, az azért meg se fordult a fejemben, de hogy ne legyen rikító szín, vagy előugró minta, előtúrtam a bolondbékás anyag maradékait, mert emlékeztem rá, hogy ilyen célra még épp van rajta néhány "fél" béka.
Hamar kiszabtam mindent:
Aztán elküldtem neki ezt a képet a kész tokról, hogy "remélem elég szolid":
Mikor írta, hogy igen, tök jó, akkor azért elküldtem ezt a képet is a hátuljáról, és a válasz az volt, hogy azért a Ding-dingből sejtett valami turpisságot:
De a méret jó lett, a mintát szereti, szóval mindenki elégedett, én főleg, hogy kb. egy óra alatt kész is voltam.
A következő lendületes versenyzők a paradicsomaim testvérei, amik anyukánknál szabadföldön ennyire túltengik magukat:
A szinte arasznyi szárakon a levelek alig is látszanak ki a valósággal fürtökben termő bogyók közül:
A következő egy lendülettel elkövetett varrás pedig ismét családi kérés volt. Anyukánk már nem hord annyira magas sarkú cipőket, mint eddig, ezért megkért, hogy három nyáriruhájából vágjak le öt-hat centiket, hogy tudja őket hordani. Gurulóvágóval percek alatt leszabtam a feleslegeket:
Aztán az esti, ablakon beleskelődő napfényt kihasználva pikk-pakk fel is szegtem a két feketét, majd villanynál a kéket is. A kéket még én varrtam évekkel ezelőtt, meghosszabított tunika fazon, anyukánk csinos alakján persze sokkal kevésbé zsákszerű. A sárga virágos feketét Zsuzsi remekelte, az sokkal jobban szabott, és részekből álló. A középső "csak bolti"...
Így kell kérem elkerülni a kínos halogatásokat, és ragyogó tempóban haladni a következő feladatok felé (azért messze nem minden készül el nálam se ilyen iramban...).
Most pedig belevághatok mindenféle elmaradt ajándékok pótlásába a keresztlányaimnak, ha már egyszer egy egész hét szabadság áll a rendelkezésemre!
Folt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése