Jött, látott és maradt...
Ő itt Cuki, aki örökbefogadott minket.
Kóbor kutyaként kerülgette a kertet, befogtuk, kerestük a gazdáját, etettük, szerettük, majd végül a kihívott állatorvos megállapította, hogy nincs benne chip. Helyi információkból azt tudtuk meg, hogy kocsiból dobták ki hetekkel azelőtt.
Konzultáltam a legközelebbi állatvédőkkel, az ő tanácsuk az volt, hogy hívjam a gyepmestert... értem én, hogy nincs pénz, de "sintérrel" elvitetni azért nem akartuk.
Így hát most már a mi kutyánk.
"Előtte" fényképeket nem készítettem, ez a két vigyori az "utána" képek... Itt épp egy jó erdei-mezei séta után vagyunk.
Hát miatta kevesebb a varrás. :o) No de azért...
Folt. köv.
Nekem is volt egy ilyen mentett kutyám. Nála hálásabb kutyám viszont soha nem volt. Még 10. évvel később is úgy örült amikor hazamentünk, mintha egész nap csak minket várt volna a kapu előtt. Nagyon aranyos kutyi, szeressétek nagyon.
VálaszTörlésGyönyörű kutya! Jó helyre került! ;)
VálaszTörlésIgyekszünk! :o)
VálaszTörlésAmúgy se lehet nem szeretni...
Látszik hogy milyen hálás...szép kutyus...
VálaszTörlésÓ, igen, roppant hálás és ragaszkodó.
VálaszTörlés