Oldalak

2018. október 27., szombat

Ilyen a boksz!

Még eddig bokszkesztyűt nem varrtam, de ezt is el kell kezdeni valahol. :o)
Mondjuk egy tolltartón:


A leendő tulajdonos egy bokszoló lány, anyukája ezért kért ilyen mintát. A szín sem véletlen, Virág kesztyűje is piros és fehér.
Bélésnek háromféle vagány mintásból választottuk ezt a fekete-pirosmintás vásznat:


Egy 24 db-os színeskészlet dobozostul is belefér, így nem aggódok, hogy nem lesz elég tágas. A cipzár használatát két kis szalagfül könnyíti meg.


De mielőtt eldobnám a mintát, inkább felnagyítom, a következő ajándéka ugyanis egy tornazsák lesz, amiben hordozhatja a kesztyűket... :o) De pssszt, meglepetés lesz.


Folt. köv.

2018. október 23., kedd

Másodpéldány

Igazán másolatokat a legritkább esetben varrunk, akkor is csak saját előző darabjainkat másoljuk legfeljebb. Ebben az esetben is csak a fazon ismétlődött:


 A baloldali piros-fekete kistáskám egy régesrégi hátizsákom két oldalzsebe volt, amiket leoperáltam, mert a hátizsákon szükségtelenek voltak, aztán összefordítva összevarrtam és szintén lebontott pántokkal láttam el. Amolyan kis mindenes, futkozós fazon, rengetegszer használom, legfőképp vásárláskor. Belefér a tárca, a telefon, egy kis csomag papírzsepi és szükség esetén belegyömöszölök egy bevásárló táskát is összehajtogatva.



 Legutóbb, mikor náluk jártunk, Éva sógornőm megdícsérte, hogy milyen praktikus, neki is varrhatnék egyszer egy ilyet.


 Semmi kis ujjgyakorlat, ráadásul annyi mindent varrat velem ajándékba, hogy gondoltam, ezzel most meglepem én őt.
Díszítésnek három virágocska, bélésnek színben igazodó, kockás flanel, egy cipzár és kész is! :o)


Most viszont bokszkesztyűkre fel...


Folt. köv.

2018. október 17., szerda

Ölelgetős

Újabb rendelés érkezett sógornőmtől, ezúttal egy ölelgetnivaló dinoszauruszt kért a kislánynak, aki még MINDIG imádja a dinókat... 
Na most én babákat és állatkákat igen-igen limitált darabszámban készítettem eddig. Nem véletlen... Ahhoz még nekem sincs elég türelmem, hagyom hát másra.
De megtettem, amit tudtam... varrtam egy ölelgetnivaló dinó-párnát. :o)

Szerencsére ingyen letölthető dinó mintám van még, amit nem varrtam meg ennek a kiscsajnak:





Ő tűnt leginkább ölelő karok közé formázottnak. Ezúttal a saját gépemen nagyítottam, csak kétszer kellett feljebb húzni a képet a képernyőn és a papírt, hogy átrajzoljam.
Aztán minden bevasalva felaplikáltam őkelmét egy szabálytalan alapra:




Innen már gyerekjáték volt, lekerekítettem, varrtam hozzá cipzáros hátlapot, meg bele egy ugyanolyan formájú párnát, betöltöttem és voilá:




E talányos fotót fel is töltöttem a facebook-ra, hátha találgat valaki, hogy mi is lehet. Családi berkekben liba lett a nyerő tipp, pontosan az egyik őrizetes a Vuk-ból...
De íme ő:


Szeret a fotelomban ülni:




No meg a varróasztal alatt bújócskázni:




Nemsokára kiderül, van-e olyan jó, mint egy plüss-dinó...
Addig varrok Évának egy törzsvásárlói ajándékot...

Folt. köv.

2018. október 11., csütörtök

Bill is felzárkózott

Második, takaros kis csomag is útra készen:


 Ugyanolyan hátlap és tűzés, mint a kislányosnál:


 Az összkép kicsit más a sok kockással és csíkossal, kevesebb virággal és sűrűbb mintázatú párnával:


Ketten együtt:
 

Most pedig ismét lány-dinoszaurusz varrásba fogok...

Folt. köv.

2018. október 9., kedd

... mint a karikacsapás!

Megy-megy, amikor hozzáférek a szabad parketta felülethez, akkor beindul a steppelés. Bár még mindig nem a kedvenc munkafázisom, de végül a lányos csomag el is készült:


 A hátlap anyagát hajtottam vissza most is szegésnek, hosszanti oldalakon helyes csíkos mintát ad, és a rövideken is szép...


 Ha egyszer az ember rájön a csínjára, az alapos (nálam ez már az!) tűzés sem mumus többé:


Mivel pedig hétvégén is akadt néhány szabad és tiszta pillanata a szoba padlójának, máris munkában a második garnitúra:



Folt. köv.

2018. október 7., vasárnap

Medve-szerelem

Mikor Timinek elkészült a békás táskája, a lánya máris lecsapott rá, hogy ő szeretne olyat, csak kamionosban (majd az is készül...). Nem tudhatta, hogy addigra már készülőben volt neki is egy táska, csak nem kamionnal, mert az anyukája macis és elefántos mintát kért, mivel a lány a macikat szereti, a barátja meg elefántbarát.
Első körben ezeket az  anyagokat választottuk:





De aztán felmerült bennem, hogy pöttyös maci és elefánt mókásabb lenne, úgyis elég sötétek az alapszínek:




Aztán rajzoltam állatkákat, de csak egyszerűeket, viszont cukikat:




Láthatólag az elefánt fülméretezése több körben zajlott. :o)
Később aztán az egész figurákat kicsinyítenem kellett egy csöppet, hogy ne lógjanak ki a táska méreteiből, valamint elhagytam a száj és lábvonalakat is, na nem lustaságból, hanem mert mégiscsak egyetemistának lesz a táska, nem ovisnak.




Az előlapon a mintákat tűztem körbe-körbe, míg a szélekig nem értem. A hátlapon csak átlós kockázás fogja össze a rétegeket:




A cipzárok kétoldalra nyílnak, hogy könnyebb legyen A4-es mappákat bepakolni, és két pici zsebet azért varrtam itt is a bélésre, hogy a  mappák mellett ne vesszenek el a táska alján olyan apróságok, mint például kulcs vagy bérlet...




Aztán méretpróbának telepakoltam adóbevallásokkal és egyéb lefűzőtasakos iratokkal, mert A4-es mappám viszonylag kevés van itthon:




Fér bele bőven. :o)

Míg leegyeztetjük a következő, kamionos (!!!) táska részleteit, hamar steppelek egy fiús babatakarót és/vagy dinós ölelgetnivaló párnát varrok.

Folt. köv.

2018. október 4., csütörtök

Színes ajándék

Alakul a kezeim alatt. Túl sok előre tervezés nélkül, az anyagokra hagyatkozva. Az előre tervezést azonban lehet, hogy még sem kellett volna kihagyni, így aztán már bontás is volt a folyamatban, de haladok. Ajándék takaró készül...
kísérletezés a csíkok sorrendjével, széleken az első terv, középen a második (a kép meg kicsit túlvakuzott)

így már jobban tetszik, mehetünk tovább
Folt. köv.