Oldalak

2018. június 22., péntek

Irányított robbantás

Anyukánk úgy gondolta, hogy unokaöcsénknek elkélne egy új garnitúra ágynemű. Ha lehet, pasis és némileg felnőttes (mondjuk szerintem a Pókember is pasi, meg Harry Potter is pasi...), és ezen felbuzdulva turkált is egy dupla paplanhuzatot, nemes egyszerűséggel kijelentve a vételkor, hogy majd én megvarrom. :o)
Jó, hát persze, hogy megvarrom... gyakorlatom is van benne (hirtelen nem számolnám, hogy hány ilyet varrtam már), tehát a már ismert irányított robbantással felszabdaljuk az eredeti darabot a kívánt méretekre:


Rutinosabbak (vagyis én) már a feljelöléskor biztostűznek, még szabás előtt, ezzel megkönnyítve saját későbbi munkájukat. Ha mázlink van, a gomboláspántból éppen csúszik elég mind a paplan, mind a párna szélére. (saját paplanomon úgy csúszott, hogy kb. harminc centin tuszkolom be-, és ki a paplant, de elég az...) Ha nincs mázlink, akkor a szabás után áthelyezünk néhány gombot és varrunk néhány gomblyukat, mert mi az nekünk (legalább a varrógép gomblyuk-öltését aplikáláson kívűl is használjuk valamire). 
Hogy az eredetileg középen elhelyezkedő minta kicsúszott oldalra? És akkor mi van? :o) Még mutatósabb is így.


A párnahét utolsó kispárnahuzataival...


Folt. köv.

2018. június 20., szerda

Párna edzéshez

Fitnessz párnát láttatok-e már? :o)
Én is most varrtam először...
Melike visszatérő párna-rendelő, ezúttal az edzéseihez talált ki nekem varrnivalót. Egyes gyakorlatoknál (pl. planking) kellemesebb, ha a keze, vagy a lába egy vékony párnán lenne, nem a földön, tehát kiötöltük a méreteket és a többit rám bízta.
Egyik oldalon dekorvászonra applikáltam a neve kezdőbetűjét ("tudjam valahonnan, hogy az enyém"), és vastag flízt steppeltem alá a szövött minta vonalain:


Az alsó oldalt farmerből szabtam, hosszanti vonalakkal tűztem hozzá a másik réteg vastag flízt, és a sarkába egy szmájlit kapott:


A füleket én gondoltam hasznos kiegészítőnek, bár ahogy így elnézem, rövidebbek is jók lettek volna... majd kiderül.


Folt. köv.

Még egy nyári darab Laurának

Jött még egy helyes, szegőzött mellrészű póló Krisztitől is, nem is sokat teketóriáztam vele.
Rámértem Laura szabásmintáját, és láttam, hogy megint megúszhatom a nyakkivágás szegését, ami tiszta nyereség.


Az elejét ez után hipp-hopp ki is szabtam.

A háta kicsit több munkát adott, mert ott egyrészt a nyaka magasabbra esik, másrészt nem volt vízszintesen elvágva. De most már el van, így az sem volt probléma, hogy a felsőrészét feljebb tolva szabjam ki.
Egy kis összevarrás, egy kis tisztázás, egy kis ikertűs szegés, amiből valamennyi az alja felbomlott felhajtásának javítása volt.
Ím, a végeredmény, amely már villanyfénynél fotózkodott:

A póló két ujja meg jól a nyakamon maradt - ami tiszta rendellenes elhelyezkedés tőlük, ugyebár. De majd valahogy megoldjuk ezt is...

Folt. köv.


2018. június 19., kedd

Most már dobjuk ki!

A hátizsák után megmaradt műbőr szoknyadarabokat nem kerülgettem sokáig, gyorsan varrtam belőlük még egy neszesszert, és egy szemüveg-, vagy tolltartót. Az ez után maradt darabkákkal viszont már nem kínlódok, a lyukacsos, tapadós műbőrt nem akkora élmény varrni. :)


Folt. köv.

2018. június 18., hétfő

A kockás-farmeros takaró helyett

Párnák és huzatok hetének nézek elébe. :o)
A mai napon Kata munkatársnőm két használhatatlan méretű csík-párnahuzatából alakítottam ki két használható méretű kispárnahuzatot.




Annyit variáltam azért rajta, hogy az egyik csak világos alapon mintás, a másik csak sötét alapon mintás lett az eredeti vegyesből, valamint a hotel záródás helyett most egy gombbal gombolódnak is oldalt.


Folt. köv. (helyett párna köv.)

2018. június 17., vasárnap

Ne dobjuk ki!

Vivi egy műbőr szoknyája bemondta az unalmast, a hosszú árválkodástól a szekrényben, így megkaptam, hogy a jó részeiből megmenthessek néhány darabot. Általában nem varrok műbőrt, de most rögtön kitaláltam, hogy mi készüljön belőle. Vivi szaladgálós mini hátizsákja kezd igen leharcolt állapotba kerülni, így logikus volt, hogy valami effélét kreáljak a szoknyájából.
A szoknyának tüll bélése volt, ahelyett kerestem egy vásznat, aztán fejből megpróbáltam nagyjából leutánozni a kis hátizsákját. Elég macerás így dolgozni, menet közben kitalálni, és háromszor átszámolni mindent, nézegetni, hogy tényleg jók-e a kitalált arányok, stb.
De végül egy egész pofás kis hátizsák lett belőle:
a jobb sorsra érdemes, sérült szoknya

hátizsák elölről

hátizsák hátulról

hátizsák felhajtott fedőlappal

Kár, hogy így kb. fele megmaradt a szoknya jó részének, tehát még majd ki kell találnom belőle ezt-azt... :)

Folt. köv.

2018. június 15., péntek

Két kupac kocka

Kész a flanelok szabása is, két kupac folt várakozik a farmerekkel a még ki nem szabott flízekre. Aztán porszivózás a kirakózáshoz, némi foltvarrás, némi tűzés, aztán megint foltvarrás, aztán szegés...


Új módszert próbálok ki, majd fotózok közben is.


Folt. köv.

2018. június 10., vasárnap

Kevés idő, sok munka

Végre kiszabtam minden farmer foltot, ami a takaróhoz kell:



Sajnos szombat délután is dolgoznom kellett, így nem maradt idő másra, csak hogy a farmerekből kivágott dísztűzött varrásokkal megkötözzük a dzsungellé fejlődött paradicsomokat:



Már azért belevágtam a flanelokba is, csak lesz előbb-utóbb mit mutatni...


Folt. köv.

2018. június 2., szombat

Megint Laurának

A rózsaszín kockás filózásnak még nincs teljesen kidolgozott végeredménye, de addig is elhasználtam a piros-fehér kockás blúzom maradékát.
A hasonló fazonú-kisebb méretű szabásminta módszerrel kiszabtam egy kis felsőrészt, bár láttam, hogy ez csak empír fazon lesz, nem ad ki egy egész ruhaderekat. Sebaj, szeretjük az empír fazont, kislányoknak (is) igen jól áll. De mi legyen az alja?
Közben, ugye, átszabtam magamnak a sötétkék kánikularuhát, hát láttam ám, hogy az milyen jól kiegészítené a piros-fehér anyagot. Na ja, de abból nem vágtam le akkorát, ami kellene. Ekkor kérdeztem meg Krisztit, nem lenne-e valami vékony, de klasszikus kék farmeringe készleten. Sajnos nem volt. Gondoltam, akkor keresek valami más színt, mintát, a saját vásznas dobozaimban. Erre mit adnak az istenek, hát nem szembejött egy pont méretes, bár kicsit világosabb kék darab, valaminek - ha agyonüttök, sem emlékszem, hogy minek - a levágott alja. Csak leegyenesítettem a tetejét, beráncoltam a felsőrész aljának méretére, összevarrtam, és kész is volt. Kivéve, hogy a felső szabásából leesett két darabka eléggé adta magát zseb formának, így még azokat is gyorsan meg-, és rávarrtam. De most már kész, lenge, színei miatt akár matrózosnak is nevezhető nyári tunika:

Most pár függöny megvarrásának erejéig felfüggesztem a kreatív szériát, de aztán...

Folt. köv.