Oldalak

2013. május 28., kedd

Romantikus hármas

Akkor hát itt a harmadik, és egyben utolsó táska, ebből a két romantikus anyagból! :o)
Mivel most már gazdálkodni kellett a nagyobb darabokkal, és új ötlet is kellett, hisz nyolc svédzsebet már mégse varrhattam egy táskára, ezúttal némileg foltvarrottak a külső lapok.
A látványterv:


Hogy azért ne legyen egyszerű, nem applikáltam a kis félköröket (melyek szabásához hamburgeres melegszendvicskrém dobozát használtam), kiötöltem, hogy mindegyiket kistircelem, és alátűzöm a másik anyagot, mintha zsebek lennének.
A bal alsó sarkok kivételével, mert azok valóban zsebek:


Amire kezdetben nem gondoltam, de a végeredménynél aztán nem is zavart annyira, hogy alul és oldalt befordulnak a minták a varrások miatt:


Leginkább csak a zsebek méretét határolta be ez a befordulás, az összképet szerintünk (konzultáció Zsuzsival) nem rontotta el:


Hármaska sötétzöld ferdepántot kapott a tetejére, és a többieknél már használt piroskockás bélést:


Összeálltak egy fotó erejéig mind a hárman is (szerencse, hogy amíg Anyukánk nem választ közülük, nem töltöm fel őket a meskára, mert a mai fényviszonyok nagyon nem fotózáshoz valók!):


A kisebb maradékokból most hamar összefoltolok hozzájuk egy-egy neszeszert, amikkel...


Folt. köv.

2013. május 25., szombat

Duplán látni?

Néha nem is olyan kellemetlen tünet a kettős látás. Például, ha elkészül még egy táska, ami hasonlít ugyan az előzőre, de mégsem egyforma vele:


Kettes számú példány drapp ferdepánttal a tetején, és egyik oldalon dupla svédzsebbel:


Másik oldalon cipzár nélküli, középen elhelyezett zsebbel:


A bélés megegyezik az előző táskáéval, piros kockás, kevert szálas, bőségesen steppelve a flízre:


Még egyre maradt elég mindkét anyagból, aztán jöhet a maradékok feldolgozása, mert belső zsebek híjján (nem akkora a méret, hogy igényelné... szerintem) neszeszerek készülnek majd. Vagyis...



Folt. köv.

2013. május 20., hétfő

Belevágtam

Azt már nem is említem, hogy megint nem a kistakarót folytatom, egyszerűen majd szépen kivárja a sorát. Zsuzsi szerint ez a leginspiratívabb takaró, amit valaha varrtam, mert mindig eszembe jut helyette valami más varrnivaló. :o) De igaz, csak úgy jönnek az ötletek, mint például ez a táska, ami két Zsuzsi-féle, turkálásból jött anyagból állt össze.
A rózsás egy vászon ing, a csíkos kilós méteráru maradék. Inkább ezekbe vágtam bele hétvégén.
Tökéletes kombipartnernek gondoltam őket, és tervezésnél ezt igazolták is:


Mostanra elkészült belőlük ez, egyik oldal svédzsebbel:


Másik oldal bevágott cipzáros zsebbel, és az ing vállrészéből mentett címkével:


Bélése piros kockás kevert szálas anyag, és minő szerencse épp volt két megfelelő cipzáram is itthon:


Ereditleg a meskára szántam, de varrás közben gyanút fogtam, hogy anyukánknak is nagyon tetszene, mivel a színek közel állnak hozzá, a forma meg már bevált nála a gyakorlatban, egy régebbi farmertáskánál.
Ezért aztán máris belevágok a tetemes maradékba, és összehozok egy hasonlót, hogy választhasson közülük, és a meskára is kerüljön egy.



Folt. köv.

2013. május 18., szombat

Ajándékok

Egyiket mi nyertük, Textilországban, Edit textilfaló játékán (egyre jobb ötletnek bizonyul a készleteim felhasználása), egy édes kis táska, Aranka felajánlásából:




A másikat pedig én kezdtem el évekkel ezelőtt, és most értem a végére, ez egy két színből csomózott, extra széles karkötő Krisztinek:


A melírozott hímzőfonal megkönnyíti a karkötő tervezést, mert önmagában is érdekes mintát ad, másrészt unalmasabbá teszi a csomózást, és nehezebben követhetővé, mert minden fonal hasonló színű. Eredetileg nagyon ötletesnek tűnt, hogy a szokásoshoz képest  tripla szélesre készítsem, de (az előbb említetteken túl) egyben nagyon le is lassította az elkészültét. Ma egy új sorozat néhány része tette lehetővé, hogy a végére érjek, de most már el a képernyő elől, irány a varrószoba, egy három napos  hétvégét alaposan ki kell használni. :o)


Gyorsan összedobok egy pizzát a dolgozó férjnek, aztán hajrá...



Folt. köv.

2013. május 17., péntek

Megint...

... nem a Zsuzsis kistakarót varrom. :o)
Mert hétvégén beszereztem két garnitúra turkálós ágyneműt, amiket kimostam, és mivel Zsuzsi igényt tartott az egyikre, viszont a párnahuzatok teljesen más méretűek, és mert az egyiken volt is egy eltávolíthatatlan rozsdafolt, nekem meg van párnahuzatom (milyen szép hosszú mondat...), hát miután megszáradtak, hamar foltoltam ezt:


Amiből aztán ez készült:


Az egyik kis huzatot teljesen átmentettem középre, hogy fekvéskor ne legyenek varrásnyomok Zsuzsi arcán.
A hátlapot is egy az egyben beépítettem, mert így nem kellett külön gombolást készítenem:


Meglepetésből készült, mert Zsuzsi is lemondott a párnahuzatról, hogy ne kelljen varrogatnom... El ne áruljatok neki! ;o)

Mivel pedig nekem négynapos a hétvége...



Folt. köv.

2013. május 15., szerda

Osztódás

Mégpedig egy turkálóban vett ruháé. Eleve az óriási virágmintája miatt vettem meg, hogy azt egy párnahuzathoz használjam, valakinek ajándékba szántam. 


A ruhát megvettem, a párnahuzatot nem varrtam meg, valami mást adtam akkor ajándékba, ez meg csak várt a sorára. Mivel azonban a minap szükségem volt a maradékára, kiszabtam a párnahuzatot is, és a kis tunika

után ezt is megvarrtam. Időigényesebb volt, mint gondoltam, mert a nyeklő-nyakló anyagot valamivel merevítenem kellett, hogy ne egy hétre szóló, aztán kidobható párnahuzat legyen belőle. Először bevasaltam,, aztán összesteppeltem egy réteg lenvászonnal (a kissé szöszölős bordó vászon sötétítőfüggönyként lógta el előző életét).
 

A steppeléshez összetűzködtem biztostűkkel, itt jött az ötlet, hogy punk párnaként így is maradhatna,  tisztelgésül Vivienne Westwood munkássága előtt, de aztán mégis megvarrtam inkább.
punk párna
Ilyen lett, punktalanítva:

Mehet a tartalék ajándékok közé, én pedig elégedetten hátradőlök, hogy megint valamit teljesen felhasználtam (a néhány tenyérnyi, ilyen-olyan formájú maradék valamiért nem érdekli Krisztit) a készleteimből... na persze, mikor dőlök én elégedetten hátra? Na jó, arra a pár percre, amíg a nyitott szekrények előtt ülve azt  nézegetem, mi legyen a következő...

Folt. köv.



2013. május 14., kedd

Közbevetőleg


Úgy tűnik, ez az apróságok hete lesz, ahelyett, hogy szépen befejezném a Zsuzsis takarót... :o) De hát mindig közbejön valami.
Barátnőm lányai anyukájuktól megtanulták, hogy ha valamit kitalálnak, amit varrni kell, azt én általában el tudom készíteni nekik.../ nem biztos, hogy jó ez nekem, hírnév ide vagy oda! :o)/
Mindenesetre ezalkalommal egyszeri, és tuti megismételhetetlen varrnivaló adódott, egy baglyos kulcstartó. (Mikor azt hittük mi már sikeresen kikerültük az olyannyira felkapott bagoly-témát...)
Ímhol tehát Ő, nevet tőlem nem kapott, bár mire elkészült egészen összebarátkoztunk:


Hiába védekeztem azzal, hogy a mutatott képen levő baglyok műbőrből vannak, amim nekem nincs, és ha lenne, se tudnám varrni a gépemmel, azt a választ kaptam, hogy jó lesz más anyagból is. Tehát bevasalt pólóanyagokból lett, mert azok voltak a kért színekben.
De hogy én ilyet sohatöbbé!!! És minden tiszteletem (ezelőtt is mondjuk) azon "pályatársaknak", akik ilyeneket árulnak, tehát nagy tételben gyártják ezeket a mütyüröket!!!
Innentől viszont le is veszem a kezem róla, merthogy kulcstartón meddig marad épen szegénykém... vagy inkább tartsam meg? Nálam nagyobb biztonságban lenne...



Folt. köv.


2013. május 13., hétfő

Futtában

 Ma reggel hamar felvarrtam a tegnap elkészült foltos keretet a Zsuzsis cuccra, aztán nekiláttam a házimunkának, hajmosásnak, stb.


Miután mindazzal végeztem, eszembe jutott, hogy a melóhelyre vett új számológépecskémnek (nem gügyögök, mini a gép!) nincs tokja, mint az elődjének volt (keménypapíros-műanyagos gyári borítás), pedig a köpeny zsebében elkél némi védelem.
Tehát hamar-hamar valami minimális idő alatt összeüthető tartót neki! Így kapott farmerből és Zsuzsi-féle maradékok közül, egy rózsaszín kockás ing anyagából, flízzel bélelt, rojtos szélű belebújós "zsákot":


Hamar bele is bújt, és máris irány a munkahely! :o(


De holnap is lesz nap, majd a továbbiakkal...



Folt. köv.

2013. május 12., vasárnap

Pótlás

Mivel a fekete tunika kicsi lett Vivire, Kriszti elvitte a keresztlányaihoz, ahol az egyik iker lecsapott rá. Kicsit nagy rá, de hordható, így szólt a keresztanyai tájékoztatás. Mi mást tehettem ezek után, mint hogy kerestem egy hasonló anyagot, és varrtam ugyanabban a méretben még egyet belőle, az ikrek közti egyensúly kedvéért.
Turkálóban vettem valamikor ezt a hosszú, sötétkék nyári ruhát, sárga virágokkal.



A ruha pár helyen hibás volt, de eleve azért vettem meg, hogy szétvágjam, és az aljából párnahuzatot varrjak, amit ural a nagy virág (kiszabva vár a sorsára). A maradék felső rész pont kapóra jött, össze is hoztam belőle a második tunikát.





Lehet, hogy a párnahuzattal...

Folt. köv.

Négy lépés

Mikor Zsuzsi ruhákat varr, a maradék anyagok mindig hozzám kerülnek kisebb-nagyobb szatyorszám, mondván, hogy majd én elfoltolom...
Nos, amikor elkap az ihlet, akkor igen. :o)
Most is ez történt, nézegettem, nézegettem a szatyrokat, és a kis provence-i ruha maradékait kaptam elő belőle. Hét elején történt ez:


Teltek a napok, és egy sor/ nap sebességgel keretek épültek a Zsuzsi-s kép köré: 


Szombat reggel újra nekiálltam, csak közben megsütöttem ezt:


A következő keret már foltos lett, előbb a kicsi vagy keskeny darabokat használtam fel:


Estére még egy kör fehér került rá (felhívnám a figyelmet, hogy körönként milimétereket elcsalva, lassan kockul, azaz négyzetté formálódik a kezdeti téglalap forma) :


De mivel még bőven van az anyagokból, jöhet a következő foltos keret!


Folt. köv.

2013. május 11., szombat

Sült gomba

Ha unod a gombát...
Vagyis sokkal inkább ha nincs kedved a szüleid által szedett gombából már megint gombamártást főzni...
Na szóval, az nálunk úgy megy, hogy gombaszezonban édsapa és édsanya szednek nekünk gombát (meg magunknak is), de mi nem vagyunk azok a gombalefagyasztós népek, mert szeretjük, de csak frissen.
Ellenben szezonban sűrűn érkeznek a szállítmányok, így, hogy ne legyen unalmas, mindig másképp készítjük el. Személy szerint én (Kriszti) a gombalevesért nem vagyok oda, de szeretem pörköltnek, mártásnak, bolognai spagettiben, pizzán (csakis az itthoni gombát), fasírtban, fincsitésztában (tejszínes-sonkás-gombás penne).
Jamie Oliver ezen műsorát már többször is láttam, gondoltam kipróbálom az első receptet.
Kevés módosítással persze. :o)


Az én elkészítési módom úgy szól, hogy felforrósítunk kevés olajat, beledobjuk a megpucolt, és felvagdalt gombát, bőkezűen megszórjuk kakukkfűvel és rozmaringgal, aztán megvárjuk, míg elfövi a levét, amit kienged magából. Ekkor szórunk rá kevés!!! sót (mindig elsózom a gombát) és egy darab vajat. Aztán, mikor úgy gondoljuk készre sült, otthagyjuk kicsit a kikapcsolt, de még forró tűzhelyen, és mire ránézünk ilyen gusztára pirul. :o) Mert a véletlenek néha a kezünkre játszanak.
Annyira egyszerű és annyira nem a szokásos gombaétel, némi kenyérrel tökéletes vacsora.

De mivel ez nem gasztroblog, legközelebb valami varróssal...



Folt. köv.

2013. május 4., szombat

Viking

Elkészült a második párnahuzat pótlás is a fiúk szobájába.
Már a GPS-toknál felmerült a viking-mintám, bátty emlegette, hogy miért is nem került arra a tokra egy szép nagy minta, mondjuk a viking...
Hozzátenném, két régi párnahuzat is viselte már ezt a motívumot, de a rátétes már kikopott, csak egy hímzett változat van még használatban.
Tehát könnyű dolgom volt, csak összeválogattam az anyagokat, és máris varrhattam, minden fejtörés nélkül.
Íme Ő, aki eredetileg kb. 1,5 cm magas volt egy rizsesdobozon:


Mivel megtetszett, Zsuzsi felnagyította nekem (kb. tíz éve, akkoriban varrtam meg a Maresi kislányt is faliképnek...), felvarrása általában feketével történik, hogy Asterix-képregény-szerű megjelenése legyen, mert azt mindenki szereti. :o)
Szerencsére igazán hozzáillő szövetet is találtam, oldalt két cipzárral záródik ez is, a hátlap pedig a szürke kockás anyag:



Ezek most néhány évig megint bírják, bár gondolom majd a váltótársaikat is lassan utoléri a végzetük, amit nem is bánok, legalább látom, hogy szeretik és használják őket. :o)



Folt. köv.

"Amit a férfiak megígérnek...

... azt meg is csinálják, teljesen felesleges félévente figyelmeztetni őket rá." (internetről jött gyöngyszem)

Tehát elkészült a cipőspolcunk is, a mellette levő cipőszekrénybe be nem férő, és eddig leginkább az útban (főleg takarításkor) hempergő cipőknek. Terveztem én, és Z valóra váltotta. -- Kinek jutott rajtam kívül eszébe erről, hogy rajzoltam én és Shepard bácsi segített? :o) --


Folt. köv.

2013. május 1., szerda

Tarka szoknya

Még egy tavalyról elmaradt darab, úgy látszik, idén jó vagyok az elmaradások pótlásában. A testvérkéire, a nadrágra, a ruhácskára, és a pólókra talán még emlékeztek. Ez az extra pörgős szoknya is a Meskán várja új gazdáját.