Oldalak

2012. július 31., kedd

Pihenek

Vagyis délelőtt varrok Zsuzsi-féle gyerekruhákat, hogy azzal is haladjak, mielőtt lejár a szezonjuk. Ő itt Margaréta, már a meskán:


Szerencsére ezt a fazont már tudom fejből, így hamar elkészült, maradt idő játszani a foltokkal.

Az ikrek szülinapján felháborodtak a nagyobbak, hogy bezzeg nekik nem volt puha-tolltartójuk (amit egyébként, mint kiderült az ikrek nem használhatnak elsőben... számomra érthetetlenül, ha nagyobbak lesznek, miért lesz jó nekik az a cucc, ami most nem???).

Jogosnak ítéltem a zúgolódást, és úgyis ki akartam próbálni egy újfajta neszeszer-tolltartó formát, így mindenki jól jár...

Kezdésnek foltolunk két lapot, egyet csajosra:

Egyet Pókemberesre (miért is csodálkozunk, hogy egy kislány szereti Pókembert, ha egy olyan nagylány is szereti, mint Mary Jane?) :

Pókhálós steppelésben már verhetetlen vagyok (persze csak ekkorka darabokon). Bélésnek jutott egy egész Pók-kéz... :o) , nem akartam felszabdalni felismerhetetlenre.

Épp csak akkorák, hogy az írószerek beleférjenek:

Mindegyiknek van kisebb gyermekbetegsége, de a következő már egyszerű lesz, és ezek is hibátlanok végeredményben.

Mikor kész lettek, kicsit kicsinek találtam őket, de több színesceruza, egy ceruza, egy toll, egy radír, egy hegyező mellett még ennyi hely marad:

Most pedig egy jól irányzott fejesugrás a vásznas dobozba, hogy a következő foltos tervhez előhalásszam az anyagokat...


Folt. köv.


Ó, szabadság...

Nem kell, hogy Te szülj nekem rendet, csak adj sok-sok varrósidőt...

És lőn. :o)

Először is elkészült a lányoknak a lapszoknya mellé egy-egy Bratz-os rövidnadrág. Mint a képből is látható, itt most nem célozgattam a mintákat a szabásnál, jutott ide is oda is:


Következett egy Zsuzsi-féle kiszabott ruhácska, egyszerűen imádom:

Megvarrni is könnyű volt, és nem bírok betelni vele, olyan kis friss, tiszta ... stb. Pontosan tán meg sem tudom fogalmazni, de odavagyok érte! :o)

Keresztségben a Nefelejcs nevet kapta, mert a kockás minta elütötte a többi javaslatot, /nem mintha a nefelejcs kockás lenne/. :o)

Az öv külön van, vele ünnepélyes, nélküle kis szaladgálós ruha:

Hátul a gomboláspánt derékig nyílik:


Már a meskán.

Mivel egész héten nem dolgozok (munkahelyen legalábbis), remélem minden napra jut valami mutogatnivaló, legfőképp valami foltos is már, mert lassan átmegyünk gyerekruha-blogba. Bo)

Tehát:

Folt. köv.

2012. július 27., péntek

Kettős látás

Nem a meleg hatása, csak Zsuzsi elsodródott szabásnál az ikresítés irányába... :o) Ezért ebből a mintamix-es vászon kislányruhából mindjárt kettő is készült, más színű szoknyarésszel, minden egyéb részlet egyforma:


Hátul a szoknyarészbe nyúló cipzár segíti az öltöztetést, és széles övből köthetünk igazi csajos masnit:



Máris a meskán, párban.

Ha már benne voltam a varrásban, hamar előkaptam egy maradékot, ami felnőtt szoknya levágott alja, bőséges szélességgel ahhoz, hogy nem egy, de mindjárt két kislánynak elég legyen lapszoknyának. Mivel egyik keresztlányom nagyon jóban van az unokatesójával, aki vele egyidős, ebből most ők kapnak egyformát.

Gyerekeknek pillanatok alatt megvarrható ez a fazon, mert nem szükséges szűkítés, vagy egyéb formázás, csak a derékbőség másfélszerese, egyenes téglalap alakban, a szükséges hosszal. Ha csak a kis hölgy nem popsiban gazdag, akkor viszont némi gumi a derékban máris megoldja a formába hozást. :o)

Ezután már csak jó hosszú pánt kell, amivel elszegjük a tetejét, és kétoldalt kötővé varrjuk a túlnyúló részeket.

Úgy emlékeztem, hogy a második "vad" anyagunknak széles fehér csík van a szélén, abból terveztem szabni a kötőket, de az a fehér csík bizony az első vad-on volt, így színes pántot kaptak a szoknyácskák, ami nem is baj, tekintve, hogy az alapszínűk sötétkék:

Párban várakoznak, míg elkészül még két rövidnadrág melléjük, szintén maradékból:


Folt. köv.

2012. július 25., szerda

Think pink, vagy La vie en rose

Vagyis hogy ellepnek a rózsaszínek. :o) Érdekes, hogy megakad rajtuk a szemem, pedig én magam nemigen hordom. Egy csokor a közelmúlt beszerzéseiből (a margarétáson kívül mind turkálós):


A tegnap vett ágyneműhuzatoknak külön érdekessége, hogy a visszájuk is nagyon mutatós.


Ebből szerintem megtartom egyik paplant, meg párnát magamnak ágyneműre, de a másik paplanhuzatból szokás szerint ruha lesz, talán kislányruha, vagy szoknya, de nagylányok se érezzék kirekesztve magukat, még bármi lehet. De most a saját ruhám...

Folt. köv.

Bevállalós

Bevállaltam.

De mit már megint?!

Biztos Ti is vagytok úgy vele, hogy valami varrásnál előre nem is gondoljátok, mennyi macera lesz vele, aztán menetközben jöhet a fejvakarás, hogy akkor most mit is, meg hogy is?!

Ági, aki törzsvásárlónak számít nálunk, megkérdezte, hogy kisfia falvédőjét, ami eddig a rácsos ágyban honolt, meg tudnám-e toldani, mert a falvédő nem nőtt a gyerekkel együtt, így rövid lesz a nagy ágy mellé a falra. Elvállaltam, bár már akkor gondoltam, hogy azért nem lesz egyszerű dolgom vele, de kellenek a kihívások ugye, meg hát törzsvevőknek szinte mindent. :o)

Mikor kézhez kaptam a bolti darabot, leesett az állam. Régebben több helyen is láttam ezeket a típusú foltgyártmányokat, akkor még lelkesedtem is, hogy milyen helyesek. Azok, kétség nem fér hozzá, de hogy nem kézműves termékek, mint ahogy akkor gondoltam, az tuti. Nem minősítek, de kérdezek: 150x60 cm-s falvédő egy milliméter tűzés nélkül??? De még a széle se...


Ezen a képen már hátul letűztem az eredeti tartópántokat, mert a későbbiekben azokon lesz átfűzve a tartórúd. A két szélső azért látható még, mert a toldásnál útban lettek volna.

Az összes, tűzésszerűen látható varrás ennyi volt rajta, a kifordítónyílás és a címke bevarrása, géppel persze:


Na, de lássunk munkához... :o)

Megvarrtam a két oldalsó részt, nagy zsebekkel, három oldalon összevarrva, hátul letűzött tartópánttal. Erről sajnos nem készült kép.

A zsebeket vászonnal stirceltem, hogy bírják a strapát, a tetejükön az eredeti applikációt utánzó tűzést készítettem, dupla sötétkék felsőszállal:

Az összeállítás előtt az oldalrészek belső felén pár centire a nyitott széltől letűztem a flízt, és a széle felől kivágtam pár centit, hogy a kész darabon ne torlódjanak az anyagok.

Ezután az oldalrészek előlapját színt-színére felvarrtam a régi darab oldalára géppel:

A steppeletlenség miatt nyeklő-nyakló, hullámzó szélekkel nem volt könnyű dolgom, de két marék gombostű azért segített.

A hátoldalon befordítottam az anyag szélét, és kézzel, láthatatlan öltéssel varrtam végig, mert géppel teljesen lehetetlen lett volna szépen letűzni:

Ezután hátratűztem a maradék pántokat, és kész is a toldott falvédő:

Az eredetiben használttal egyező vastagságú flízemnek még lényegesen jobb a tartása, ezért látszik hangyányit nagyobbnak a toldás, de mm-re egyezik a méret:

Elsőre keretezett oldalrészt terveztünk, de a méret nem engedte meg, mert akkor a zsebek nem lennének ennyire kihasználhatóak (17x25cm):

Hátlap letűzött pántokkal:



Folt. köv.

2012. július 24., kedd

Vázlat


Elkészült anyukám próbaruhája. Azt hiszem, elég mutatós lett. Ha felvenne ilyen világosat, akár a végleges változat is lehetne ez, de így majd megy a Meskára, miután kicseréltem az eleje szoknyarészt, és befejeztem a tisztázásokat, felhajtásokat. Mert kérem, addig figyeltem az irányított mintára, amíg a felső részt, meg az ujjakat kiszabtam, de a szoknyánál már anyagtakarékosan szabtam, és pont az elejét fejjel lefelé. Sebaj, van még az anyagból, a kivett eleje darabból meg majd szabok kisebb ruha alkatrészt. :o) Tetszik ez a rózsás, és van még más színváltozatban is ott, ahonnan ez jött. Ezt még magamnak vettem, keresztelőre-menő ruhának, de persze nem varrtam meg.
Ti mit gondoltok a nagy virágokról?

folt. köv.

Világjáró

Mert kérem szépen Abigail Írországba megy, és ott is fog lakni :o)!!!


Bele is varrtam kicsit magunkat, hogy el tudjuk kísérni, mert Írország ugye... mégiscsak Írország! Az egyik hely a világon, amit mindketten szeretnénk megnézni sokkal közelebbről.

Ő a harmadik Zsuzsink, aki világgá megy, ketten már Svédországban laknak...


Folt. köv.


2012. július 21., szombat

Virágok





Megint egy mutatós, turkálós szerzemény. Szép nagy darab, lehet belőle felnőtt, vagy gyerekruha is, még meglátom. Előzetes érdeklődés? ;o)

Folt. köv.

Nagy igazság


A nők angyalok. És ha valaki eltöri a szárnyainkat... Mi simán repülünk tovább... seprűnyélen. Ilyen rugalmasak vagyunk.
:o)

May Britt-től, a nagy igazságok gyűjtőjétől kölcsönözve.

Mások is

Tessék, nagy elmék, ha találkoznak. Épp most írtunk a turkálók ágynemű részlegéről, mint ruha alapanyag beszerzési forrásról, és máris ugyanezzel a témával találkoztam egyik kedvenc blogomon, Justine-nál a Sew Country Chick-en. "Vendég előadója", Cindy sok-sok ruhát varrt magának ágyneműkből, szép virágosakat, csíkosat, egyszínűekből is, és ami igazán merész, szuperhősöseket is. Az írása tele van hasznos tippekkel (ha valaki nem tud angolul, a Google fordítóval érthetőre, de mindamellett nagyon viccesre tudja fordítani a szöveget), de a képek miatt is érdemes megnézni.
Újabb bátorítás a felnőtt vonalunk megkezdésére. :o)

Folt. köv.

2012. július 20., péntek

Házi feladat hétvégére


Zoli szomorúan közölte, hogy ő nem tud szépen írni. :o) Hát én sem, de ezek akkor is kézzel lesznek megírva. :o)

2012. július 18., szerda

Napsugarak és jóvátétel

A jóvátétel a joghurttorta renoméjának visszaállítására vonatkozik. :o) Igaz, kicsit trükkös formában, de mégiscsak kapott egy esélyt a dolog, mert Zsuzsi küldött nekem receptet egy újságból sok fényképpel, amitől inspirációt kaptam, hogy a joghurtos krémet kekszek közé töltve könnyen szeletelhető és kultúráltan ehető sütit kaphatunk. A krém receptjét múltkori baklövésemhez kommentelte Tündérke, itt köszönjük meg. :o)


Körtés joghurtot használtam, csodás, könnyű és habos lett a krém, a kekszet épp megpuhította, plusz gyümölcsöt nem tettem bele, így is tökéletes a siker! :o)

A varrósarokban pedig napsugár kollekció készült, minden darabja a meskán:

Az alapul szolgáló anyag minden fordulatát kihasználva szabott Zsuzsi egyszerű kis szoknyákat, nagyvirágost, és kockást is, bordűrös ruhát, ami felnőtteknek is jó tunikának (feltételezve azért a kisebb méretek viselését), és medalionos mellrészű minirucit. Én "csak" megvarrtam őket, és még nem is értem minden kiszabott-ság végére, szóval...


Folt. köv.

Felnőtteknek is

Minthogy mi magunk is szeretjük a szokatlan, tarka, a plázák ruhaboltjainak kínálatával köszönőviszonyban sem levő ruhákat, és mert Klarissz is felvetette (egyik kupac gyereknadrág kapcsán), újfent ruhatervezésen töröm a fejem, de ezúttal felnőtteknek. Ezért aztán be is tértem egyik kedvenc turkálómba, a Deák tér mellé, és vettem pár érdekes darabot, aztán majd meglátjuk, mi sül ki belőle.
Először az ágyneműs ládát forgattam át (teljesen kultúráltan, egyesével pakolva át az oszlopokat), ez mindig remek lelőhely, jó minőségű, strapabíró, kevéssé gyűrődő vásznak hazája, nagy paplanhuzatoké, vagy éppen egy-egy remek párnahuzaté, ami pont elég egy gyerekruhához, vagy akár egy egyszerű vonalú felnőtt darabhoz.


A fehér alapon virágos huzat pont egy kicsit csúszósabb, de finom puha anyag, abból lehet, hogy magamnak kerül egy csinos blúz, mivel ruhatáram sajnos nem bővelkedik efféle darabokban.
Ekkora a mintája:


A kék alapon rózsaszín mintás pedig egy flanel paplanhuzat, amit már legutóbbi ottjártamkor is kinéztem, de aztán otthagytam, gondolván, hogy túl nagy a mintája gyerekruhához. De majd most, felnőtthöz! :o)


Otthoni játszósnadrágokat látok, rövidet, és hosszút is lelki szemeim előtt..., vagy egy rövid köntös? :o)
Meg még egy paplanhuzat, ami nyári nadrággá szeretne válni (ezzel jó lenne sietnem, mielőtt lejár a szezonja, bár nyár lesz jövőre is):


Az ágyneműk után másik kedvenc részlegemet, az otthonkák-hálóingek-pongyolák sorát is meglátogattam. A borzasztó nejlonotthonkák előtti időkben még rendes, jó vászonból készültek az efféle ruhadarabok, ráadásul vidám színekben, helyes mintákkal. Ezért is válogatok közülük szívesen gyerekruhának. Most sem tudtam megtagadni magam, még ha felnőttruha inspirációért indultam is, velem jött ez az apró kék virágos:


meg ez a másik, nem tudom, ismerős-e, ezt már csak azért sem lehetett otthagyni:


... bár még össze kell néznem az előzővel, mert a bolt neonvilágításában más árnyalatnak látszott, mint a provanszi kis ruha alapanyaga.
A steppelt pongyolákat is szeretem, emlékezhettek még a margarétásra, amiből két mellény, és egy halom neszeszer is kijött. Már sorára vár egy kék alapon piros virágos is, ebből a beszerzésből. Most felnőttesebb mintákat válogattam, amikből elsősorban szintén mellényeket tervezek, csinos, testhezálló fazonban, rövid, bolerószerű, és "rendes", derekat is melegítő hosszban.
Egy pasztellesebb változat romantikusoknak:


meg egy kendőmintás, ami nekem már a kilencves években is tetszett, és most megint divatba jött:


Persze előbb az esküvői ruhák jönnek, de mire mellényszezon lesz, remélem, elkészülnek.

Mi a véleményetek a trendből kilógó ruhákról? Klarissz, jó irányba indultam? :o)

Folt. köv.

2012. július 15., vasárnap

Varrás ideát

A nagy gyerekruha szabás után, amiket főként Kriszti varr készre, és Linda kabátjának halogatós, meg kánikulára fogós kerülgetése mellett azért az én varrósarkomban is történik egy-s-más. Nem is akármi, három ruha is készül. Nem is akármilyen alkalomra, hanem... hát igen, szeptember elsejei esküvőmre magam varrom a ruhámat, de még Krisztiét, és anyukánként is.
Az esküvő már január óta terveződik, csak nem akartam itt előbb írni róla, mint hogy anyukáméknak bejelentjük, ami márciusig halogatódott, egyes villamosvezetők követhetetlen és lehetetlen időbeosztása miatt (szeretlek, édesem), így egy darabig muszájból titkolóztam itt, aztán meg nem volt semmi aktualitása, hogy miért éppen ekkor, vagy akkor mondjam el.
De most már elég rosszul nézett ki, hogy Kriszti csak varr, csak varr, nálam meg a nagy csend... :o)
Szóval, mivel eleve nem terveztem valami hófehér ruhakölteményben férjhez menni (sem nagy pénzeket kifizetni egyetlen alkalomért- hiába no, nem tizenhat éves, álmodozó menyasszony vagyok), így adta magát a válasz, hogy magam varrjam a ruhámat. Nem tántorít el az a babona sem, hogy ha a menyasszony maga varrja a ruháját, annyi könnyet fog ejteni, ahány öltést tett rajta. :o) Ezért tehát jó ideje szabásminták keresgélése, stílusok elemezgetése, az internet inspirációs bújása töltött ki jó nagy részt a szabadidőmből, amint ezt például Esküvő, és Inspiráció, ruhák nevű Pinterest gyűjteményeim is igazolják. Lassan kristályosodott ki a forma, aztán jöhetett a próbaruha megvarrása, a szabásminta igazgatása, majd próbaruha varrás Krisztinek is, ugyanaz a fazon lesz, csak más színben (lásd az előző, ikres bejegyzést),



aztán a végső anyag keresgélése. Ezzel is jó néhány, a legvadabb kánikulában mászkálós délutánom ment el, hogy a körúton, és környékén minden, általam ismert méteráru boltot végignézzek. Közben aztán anyukánkban is felmerült a kérdés, hogy mit is fog felvenni az esküvőre, így aztán őt is felvettem a listára, a fazont már megbeszéltük, a próbaruha még csak fejben van kész.
A jelenlegi, bár még nem megvásárolt változat szerint az alábbi virágmintás vászon lesz kis kollekciónk alapja (az Eurotextiltől):


Bár játszott ez a másik, aranyos virágmintás is:


, de ebből sajnos nem volt kedvemre való szín, egy élénk pirossal kiegyeztem volna.

Tehát a kicsit nagyobb virágos lesz, mégpedig úgy, hogy az enyém lesz a piros-bordó virágos, abból lesz az egész ruhám, Krisztinek, és anyunak pedig a világoskék virágos, egyszínűvel kombinálva, hogy azért ne legyen nehéz eldönteni, ki is a menyasszony. :o)

Alkalmasint majd mutatok képet a kész ruhákról is...

Folt. köv.

Ikresítés


Miután az ikreknek megint jó néhány ruhát varrtunk szülinapjukra (a sok-sok iskolai holmin kívül), szoknyákat:


blúzokat:

, nem is beszélve a sok régebbi egyforma, vagy majdnem egyforma ruhácskáról:
karácsonyra
nyárra,
kockásból
mindenféléből, így összeségében elmondhatjuk, hogy szeretünk gyerekruhát varrni, de az ikreknek még érdekesebb, és ritkán készülnek teljesen egyforma darabok. Valahogy azt visszük tovább, amit anyukánktól hallottunk saját gyerekkorunkról, hogy voltak persze teljesen egyforma ruháink is, meg olyanok, hogy a színe, vagy a díszítése eltért a kettőnek, és így bár jól látható volt az ikerség, azért a két külön személyiség is érvényesülhetett... meg volt miről megkülönböztetni :o).

Az idén nyáron készült sok, Meskára került gyerekruhából többnél is figyeltem arra a szabásnál, hogy ha egy-egy felszabott turkálós ruhából, maradék anyagból két darab is kitelt, akkor azok lehetőleg egy méretben legyenek. A kis eltérésről nem is igen kellett direkt gondoskodni, a véges anyagmennyiség eleve kompromisszumokra kényszerített.

Így aztán új ötlettel bővült a Meska boltunk, a gyerekruhák (sőt, a táskák, neszeszerek) között most már találhattok kifejezetten ikreknek szánt, összeillő darabokat:








No és persze, folytatásuk következik. ;o)