Oldalak

2011. február 24., csütörtök

Még egy terepnadrág

Jelentem, Marci nadrágja is elkészült, zsebfedős oldalzsebekkel, bújtatós övpánttal, cipzáras sliccel, ahogy egy nagyfiúhoz illik.




Illetve, hát izé... egy dolog még hibádzik róla, a fazon miatt beüthető farmergombot szántam rá, de azt, amit itthon találtam, nem tudom, hogy kell rátenni. Valaki használt már ilyent, így néz ki:



Aki ismeri a fortélyát, legyen szíves, ossza meg velünk! Előre is köszi!

Folt. köv.

A legyőzött sárkány

Nem kell csodálkozni a címen, mondtam, hogy nem szeretek steppelni... :o)
Szegény kis takaró ezért vált gyönyörű-Írországból zöld sárkánnyá. Bár kapott varrás közben más neveket is: NagyZöld, Zöldszörny, na jó, szerencsére az Átok-ig nem jutott el. :o)
De meg is mutatom, hogy mire fel ez a fújás a steppelésre:






Mert ennyire kitölti a varrógépben a helyet a szépen feltekert oldal is, és kb. három kéz, néhány láb, és egy áll szükséges, hogy arrébb tudjam dömöckölni a Szörnyet...
Valamint mert csak az alábbi képen látható, mondhatni primitív Lefthand75-ös márkájú felső kelmetovábbító áll rendelkezésemre:







Nem, nem a nagymamám keze, csak a hideg árt ezeknek a korai multifunkciós kelmetovábbítóknak...

Na jó, persze, mikor kész lett, én is azt mondtam magamnak, hogy a végeredmény azért megérte:




Hozzáteszem, legszívesebben ki is próbáltam volna, milyen alvás esik alatta! :o)


Legközelebb valami sokkal többszínűbbel...



Folt. köv.

2011. február 22., kedd

Szolgálati közlemény

Bubszának hála, megkerült Márta néni, igaz egy új bloggal, mert a régi eltűnt.


Ide kattintva megtalálja, aki kereste eddig is, csak nem találta. :o)

2011. február 20., vasárnap

Hová tűnt Márta néni???

Nem, nem most tűnt fel, hogy eltűnt "mártanéniblogja", csak eddig türelmesen várakoztunk, hátha csak műszaki hiba van.
Tud valaki valamit?
Hiányzik nagyon!!!

Névnapomra kaptam-pam-pam :o)

Ha már Annamari nem jeleskedik a blogja írásával, majd én itt bemutatom egy művét, a névnapomra dekupázsolt dobozkámat, ami belülről sem kevésbé vonzó! ;o)


Nos, Raffaello több volt benne, de az már tegnap volt. Viszont ma kaptam még egy kupac édességet, így vidáman várom a tavaszt tovább. :o) A doboz majd a varrószobában kap megfelelő feladatot.
De persze a varrás is vidít, így legközelebb megint azzal...

Folt. köv.

2011. február 19., szombat

Tavaszvárás fiúsan

Vagyis elkészült a macis függönyből az első "terepnadrág", 80-as méretben, Árminnak. Ebben a méretben nehéz lett volna sok maci elpazarlása nélkül kiszabni a darabokat, így aztán a háta részeken eredeti, az elején pedig rávarrott térdfolt formájában bukkannak fel Micimackó morcos rokonai. Gumis a dereka, felhajtós az alja, zsebe nincs, a közel egyévesek még nem gyűjtenek kincseket. :o)




Marcinak is készül egy, azon lesz zseb, nem is egy, azzal...

Folt. köv.

2011. február 16., szerda

Szövött szélek 2.

Mivel a takaró steppelés rém unalmas munka, nekem legalábbis, (nyilván vannak akik direkt szeretik...) szóval napi négy kockát szabtam meg belőle kötelező adagnak, és azon túl varrogatok más apróságokat is.
Most épp anyukám kért új szemüvegtokot, az új szemüvegének. :o)
Mivel múltkor tetszett neki a szövött szélekből varrt neszeszer, ezért kigondoltam, hogy hasonló stílusú tokot varrok neki. Feltúrtam "szerény" készleteimet, és találtam is egy nagyon kevés feliratos szövött szélt, amik bézses alapszínű anyagok szélén bónuszkodtak. Még szerencse, hogy mikor az eredeti takarót varrtam belőlük, nem vágtam le, és dobtam el a szélüket!!!
Kombináltam némi bordó anyagszéllel, és ugyanúgy egy nagyjából méretre szabott alapra varrtam, ezúttal azonban még egy réteg vékony kesztyűflízt is aláfogtam:






Mikor ez kész lett, méretre szabtam, szabtam hozzá bélést is, mindkettőből zsákot varrtam (a bélésnek csak az oldalait varrtam össze), színt-színre összevarrtam a szájukat, bevarrtam a bélés alját és belefordítottam a külső részbe.
Tok kész! :o)





Nem mondom, hogy nem nehéz kifordítani, és valahogy mindig kicsire is méretezem ezeket a tokokat, de remélem jó lesz azért!
Ám, ha mégse, annyi baj legyen, varrok még egyet! :o)
De hogy a takaró haladásáról is számot adjak..., és legalább megmutathatom a foltmunka hátlapot is:




Hát itt tartok, még két nap, vagyis nyolc kocka van vissza, ha az is kész...




Folt. köv.

2011. február 13., vasárnap

Vasárnapi csokihabos torta


Egy gyors recept:
Szombaton olvassz fel 3 dl tejszínben egy, vagy két tábla étcsokis tortabevonót, aztán hagyd kihűlni, és tedd be éjszakára a hűtőbe.
Másnap süss egy lapos piskótát, kb. 2, maximum 3 tojásból (vagy vegyél egyet készen, mint én tettem most), aztán púpozd a tetejére a csokis tejszínből felvert habot. Nem kell bele habfixáló, mert magában is nagyon jó tartása lesz.
A tetejére reszelj csokit, és kész! Bár egy kis extra tejszínhab nem rontja el! ;o)
A kép ebéd után készült, párom által, de mostanra már csak két kis szelet van a tortából, úgyhogy mennem is kell... :D

2011. február 12., szombat

Virág nektek!


Már megint virágok, ez már tényleg nem lehet véletlen! Ez a sapka már egy ideje várta jobb sorát szegény. De most végre felvirradt a napja! Kibontottam az oldalán a rosszul sikerült tűzést, és egyszerűbbre cseréltem. Hát, néha tényleg az egyszerű a nagyszerű.
Ha már ilyen szerencsésen rehabilitáltam, arra gondoltam, hogy kisorsolnám, már ha van valaki, aki szívesen hordaná. 59 cm a kerülete, amolyan nagyobb gyerek-kisebb felnőtt méret.
Szóval, ha valaki pályázna rá, csak hagyjon itt egy kommentet! :o)

Fekete-fehér, mégis virágos

A fekete-fehér anyagokból készült még két bögrealátét. Ezúttal színpompás virágdísszel. (Ennyire várnám a tavaszt?)
Már a Meskán.



Folt. köv.

2011. február 10., csütörtök

Hajóval Írhonba

Besütött a nap, és megjártam a Rőfös boltot is, így végre tudok mutatni valami varrományt:












Hát így állunk zöldügyileg. A takarón még hátravannak a steppelések, azért nem is mutatok többet belőle. Majd ha kész lesz! ;o)

Viszont az ígért szövött szélek felhasználását már tudom dokumentálni.

A rendelkezésemre álló mennyiség csak kisebb méretű munka elkészítését tette lehetővé, ezért egy közepes méretű neszeszerre esett a választásom (kész darab a meskán). A szabásminta a "piros könyvből" van, de valószínűleg ez egy személyesre méretezett átalakítás.

A mintát kiszabtam egy erősebb, nem túl dekoratív anyagból, erre varrogattam a csíkokat sorban, középről indulva. Sima egyenes öltést használtam, hisz a szövött szélek nem foszlanak, és a nyitott (foszlós) széleket ezekkel takartam le.












Aztán már pikkpakk összeállítottam: szegés ferdepánttal, béléssel összefogva, cipzár beállítás (ezért kellett boltba mennem, mert az itthoni kb. 50 cipzáram közt nem találtam ideillőt...), és az oldalak, valamint alja becsípés összevarrása.

Az egyik oldalon kicsit több felirat van, ezt kineveztem elejének: :o)











A hátulján kicsit több a fehér:











Valamint a magyarázat a címben mutatkozó hajózásra:








A Rőfösben csak kormánykerék-húzókás cipzár volt sötétzöldben, és 25 cm-esben. Utólag már nem is bánom, bár elsőre kicsit furcsán néztem rá, bevallom.

Most visszaülök a takaró mellé, tehát azzal...







Folt. köv.

2011. február 6., vasárnap

Kivirágzott!

Egy újabb "javítás", egy mosógéprágta pólóé. Igen, jól látjátok, Zsuzsi barátnőmnek egyik kedvenc fehér pólóját, (és vele egy nadrágját is) megrágcsálta a mosógépe. Összedugtuk a fejünket fölötte, és a foltozás gondolatára jutottunk.
Ha már úgyis mentünk anyagot vadászni pár új ruhájához, egyúttal ehhez is kerestünk csipkét. Én fehérre gondoltam, de aztán Zsuzsi meglátott és megszeretett egy kéket, így kék virágok kerültek a pólójára.
A lyuk belülről, mivel nem fényképeztem a virágok feltűzése előtt:


Az elnagyolt szabás után helyükre tűzött foltok:



Alul már csak díszítés a virág, ott nincs lyuk.
Aztán a mintákat óvatosan körbevágva, keskeny cikkcakk-öltéssel körbevarrtam a foltokat, és a kisebbik alól ki is vágtam az anyagot, ezt szaknyelven inkrusztálásnak hívják, ezt még egy Burdából tanultam meg.






A nadrágot egyszerűen csak megrövidítjük, és a levágott fehér vászonból, és a maradék kék csipkéből elvileg bevonjuk Zsuzsi naplóját. Ha sikerül, azt is megmutatom, szóval...

Folt. köv.

2011. február 5., szombat

Paradicsomos tészta húsgombóccal


Azóta szerettem volna paradicsomos tésztát enni húsgombóccal, mióta csak a Susi és Tekergő című rajzfilmben megláttam. :o)



Először még szingli koromban próbáltam leutánozni, bolti zacsis olaszos tésztához sütöttem mirelit svéd húsgolyókat, mondhatom, fincsi lett.
Aztán valamikor tavaly ott álltam a konyhában, egy lábasnyi maradék paradicsommártással. Gyorsan befűszereztem olaszosra, főztem hozzá tollhegy tésztát, és fasírtgolyókat sütöttem hozzá, mert a svéd húsgolyókat valahogy már nem találom a boltokban.
Aztán volt már olyan is, hogy megcsináltam a szokásos fasírtmasszámat, és nagy türelemmel kicsi golyókat gyártottam belőle.
Szóval van háziasabb, és gyorsabb verziója is a receptnek.
A legegyszerűbb (a bolti zacskós változatot nem számítva):
Paradicsommártást főzünk kb. egy főzelékhez elegendő rántásból, egy nagyobb doboz paradicsompüréből, nem túl sok vízzel, de nem is nagyon sűrűre, hogy majd a húsgolyók, és a tészta is kicsit beszívják. Sóval, cukorral ízesítjük, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majorannával fűszerezzük, én legalábbis ezt mindet bele szoktam szórni. :o)
Közben kifőzzük a tésztát, nekem személyes kedvencem a tollhegy, és a szarvacska, de persze tetszés szerint.
A bolti mirelit fasírtgolyókat kevés olajon körben szépen megsütjük-pirítjuk.
A három elkészült összetevőt összekeverjük, és kicsit állni hagyjuk, amíg a tészta és a húsgolyók is kicsit beszívják a mártást.

A második változatban a fasírt is itthon készül: kb. fél kiló darált húsból, pár szelet beáztatott, és jól kinyomkodott kenyérből, egy fej apróra vágott hagymából, egy tojásból, sóból, borsból, pirospaprikából. Sok türelemből, amivel pingponglabdányi golyókká formáljuk, és zsemlemorzsában megforgatva forró olajban kisütjük.

A harmadik..., na nem, tésztát nem gyártok. Illetve... lasagne-hoz szoktam, de azért aprótésztát nem kreatívkodok.

A képen a második változat szerepel, bár a húsgombócok épp az alján bújkálnak:


Jó étvágyat!

Meghajolikon :o)



Megint díjat kaptunk! :o)
Újabb elismerés a mi kis bohóságainkra, ezúttal diustól.

Akkor a szabályok:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Közzétettük, bemásoltuk, belinkeltük, és hogy kinek is adjuk tovább?
Kik lehetnek azok, akiket még talán nem ismertek elegen, de mi már járunk hozzájuk nézelődni?
Legyenek mondjuk: Bubsza, Garbaréta és Vica, kukkantsatok be ti is hozzájuk!

Saját varrományainkkal...

Folt. köv.


2011. február 3., csütörtök

Ír népdalok hangja csendül

ha ennyi zöld cimbora sorokba tömörülve zengni kezd.
Villanyfényes fényképezés eredményei...
Ez itt nagyjából színhelyes:







Ez pedig kicsit élesebb:





Sikerült egyszínű, megfelelő árnyalatú zöldet venni hozzá a helyi Rőfösben, hála a beszerzőnek!
Az azért kicsit meglepett, hogy beavatásnál sötétKÉK levet eresztett, bár tudom-tudom a zöld végülis kékből és sárgából kevert szín. :o) Tartottam is kicsit tőle, hogy áztatás után marad egy "sötét"sárga anyagom, de csak két árnyalattal lett világosabb, mint ahogy megvettem, szóval még mindig megfelelt.
Jönnek még csíkok a zöldből a sorok közé, és tádááám, kész is lesz az előlap!
Vagyis...
Folt. köv.

2011. február 1., kedd

Jack, a bögrealátét

Akkor most azt is megmutatjuk, hogy mi készült a fekete-fehér mintás anyagokból:
Egy bögrealátét a sötét oldal számára! :o)
A sötét oldal Dóri barátnőm, a bosziblúz tulajdonosa. :o) Jut is eszembe, végre készültek képek róla a blúzban, hamarosan kapok belőle, és akkor, kedves, türelmes olvasók, ti is megláthatjátok végre!
Szóval a bögrealátét... hát, amolyan karácsonyi-, Dóri hazalátogatásakor hozott telefontokomért viszont-ajándékféle dologra volt szükségem, és az nem is volt kérdés, hogy varrjam. Mivel Kriszti már belemerült a bögrealátétek világába, nem kellett a szomszédba menni az ötletért, a ködös Londonban, Dóri új "állomáshelyén" mindig jólesik egy tea, és milyen jó, ha van hozzá alátét is, nem hűl ki a bögre lába, meg ilyenek...
A fekete színen nem kellett gondolkoznom, hozzá a fehér természetesen adja magát. Ekkor pedig rögtön eszembe jutott Jack a tökkirály (Tim Burton Karácsonyi lidércnyomás - The nightmare before Christmas című rajzfilmjének főszereplője), akinek a feje egy felvarrható folt formájában már régebben hozzám szegődött egy méteráruboltban. Nem is volt kétséges, hogy tökéletes választás lesz a bögreszőnyeg dekorálásához.
Így aztán, mikor elmentem a Hunyadi utcába, hogy bevásároljak Kriszti megbízásából, gyorsan választottam háromfélét is a sakktáblák színeit variáló mintás vásznakból. Az alátét bal oldalát alkotó háromszögek így ugyanannak a mintának a pozitív-negatív változatából vannak. Egyszínű feketét szerettem volna hozzá, hogy Jack feje köré pókhálót hímezzek, de mivel az nem volt, így még egy mintásat, egy csajos pöttyöset(karikásat) választottam.
A két összeillő mintásból keskeny háromszögeket vágtam, majd összevarrtam őket. Nem találtam el a méretet, bevallom, nem is számolgattam előre, végtére is, a bögrelábtörlőknek nincs szabványos mérete. Ritkán varrok háromszögeket, kicsit meg is szenvedtem velük, mármint a szabás után, mikor rájöttem, hogy nem hagytam pluszban ráhagyásokat, és akkor a végeredmény keskenyebb lesz, de hogy is passzítsam, hogy legalább a minta kijöjjön, mielőtt a széleit egyenesre vághatnám... Na, a vége két, nem elég széles téglalap lett, amikből további két alátét készülend, kicsit más arányokkal, és díszítéssel; meg az újabb szabás után egy olyasforma, mint amire gondoltam.
Hozzávarrtam a pöttyösből akkorát, ami kellemesen keretezi Jack fejét, aztán fel is varrtam az említett fejet. Könnyű dolgom volt vele, hiszen a széle már eleve sűrű fekete cikk-cakkal van eldolgozva, én is azt az öltést használtam. Ezzel az előlap el is készült.
Ez után kiszabtam a flízt, körben ráhagyva másfél centit, majd a hátlapot is, arra még egy körben ráhagyva a másfél centit.



Következett a steppelés, a háromszögeket a szabásvonalak mentén, és azokkal éppen ellentétesen tűztem le, Jack körül pedig szabálytalan csigavonalat kanyarítottam. Ezt azonban igen csak nehéz fényképezni, remélem, azért valamennyire látható.





A steppelés után levágtam a hátlap sarkait ferdén, hogy a behajtásnál ne legyen nagyon sok réteg, és körben az előlap széléhez hajtva le is férceltem.



Ez után már könnyű dolgom volt, még egyszer behajtva levarrtam a keretet, és el is készültem.
Íme, a végeredmény, távol a tökéletestől, de az "ahogy-esik-úgy-puffanik" módszerhez képest elégedett vagyok azzal, ami lett belőle. Remélem, Dóri is így látja majd... :o)


Valószínűleg a másik két fekete-fehér alátéttel...

Folt. köv.