Oldalak

2011. január 31., hétfő

Csatlakozott a negyedik zöld...

sőt még egy bordó is...
Hát így festenek ők, mikor együtt bandáznak:






Bár meg kell mondjam, eredetileg a pirosas-kerethez is zöld anyagot kerestünk... és lehet tovább is keresünk, mert bár nekem így is tetszik az összkép, valahogy mégsem az igazi a végeredmény.
Például egyre távolabb kerülünk az ihlető képtől:



A könyv, amiből származik: Gundi Beyermann-Bernecker Foltvarrás népies stílusban című remeke, amivel egy bajom van csak - bár minden benne szereplő alkotás tetszik - errefelé nem kapni ennyi egymáshoz illő kockásan, vagy csíkosan szövött textilt. :o(
Az eredeti leírás kékeszöld anyagokat sorol fel hozzávalóként, mi kicsit módosítottuk a Hunyadi utca kínálatából, egymáshoz illő zöldekkel. Azért maguk a blokkok még formázzák az eredetit, de egyszínű zöld hozná igazán közel a helyi megvalósulást a képhez.
Szóval újra anyagvadászat... aztán...
Folt. köv.

2011. január 30., vasárnap

A nyúl ruhája

Még egy idegen toll a tegnapi vendégalkotótól, elkészült a nyúlkisasszony téli kimenője is, masni nélkül nem maradhatott az amúgy sportosan kockás, a füleknek kibújónyílással ellátott sapka sem:


Legközelebb már tényleg saját varrománnyal...

Folt. köv.

2011. január 29., szombat

Kutyaruha

Alapvetően nem vagyok oda a kutyák öltöztetéséért, de most kivételt teszek, ez tetszik. :o)
Az elkövetője a kölcsöngyerek, párom 11 éves boszorkánylánya.
A modell még ruhátlanul:


Itt pedig már szépen felöltöztetve télire, garbóban, sállal, csini, masnis sapkával, kész kis primadonna:


A részletekre is figyelő divattervező elegáns kis sliccet készített a faroknak:


A varrás azért nem csak a nagylányoknál jár némi káosszal:


Az alkotó, amint elmélyülten alkot:


... és megzavarva a munkájában:



...pedig még várakozik egy kuncsaftja:

...akinek az első sapkakezdeménye szűk lett, de egy kreatív csavarral mindjárt új életet kezdett:



Hagyjuk is tovább ügyeskedni! :o)

Mit szóltok? ;o)

Legközelebb nem idegen tollakkal...

Folt. köv.

Lánc, lánc, eszterlánc

Tegnap délelőtt a két zöld anyaghoz csatlakozott harmadik cimborájuk is, egy jó kis láncvarrós buli során.
Így néz ki a varróasztal ezen folyamat alatt:






A kedvenc részem az, amikor a pedálon levő lábamra pottyan az asztal szélén gyülemlő kupac, főleg, mivel ez azt is jelzi, hogy egész jól haladok a sorral! :o)
Aztán két ostorpattintás - áléhopp :o) , és máris felsorakoztak egy újabb fázisfotóhoz:





Ezúttal kissé sárgásabbnak mutatkoznak a színek, ma besütött a nap, és átszínezett mindent, bárhogy is függönyöztem... Bevallom nekem is fura, de ezekhez a színekhez fotózásnál nem jön jól a napfény.
Zárásként pedig álljon itt a szereplők dicsérete: ritkán varrok efféle márkás anyagokból, de meg kell mondjam, sokkal jobban viselkednek, mint a felénk-vidéken kapható, kevésbé neves társaik. A szálirány végig egyenes (ne nevessetek, varrtam már olyan vásznat, ami nem ilyen volt!), a festett minták is tartják a szálirányt, ami pedig hab a tortán, az a szövött szélük:




Régóta fenem a fogam ezekre a feliratos csíkokra, mégpedig azóta, amióta külföldi blogokon láttam, hogy ezekből milyen maradék-csodákat varrnak... akár egész takarót ilyen csíkokból. Na azt nem ígérek ugyan, de valami lesz belőlük! ;o)
Ma végre a délután is a varrásé, szóval hamarosan...
Folt. köv.

2011. január 27., csütörtök

Mit csinálnak a zöld anyagok?

Ketten közülük összekapaszkodtak homokóra blokkokká...






A többiek esnek szét csíkokra, és jönnek ők is kapaszkodni, szóval...



Folt. köv.

2011. január 25., kedd

Ismétlés

Ezúttal ugyan nem a tudás anyja, csak egy újabb pár fogókesztyű.
A meskára feltett szives-kesztyű vásárlója annyira elégedett volt (csakis ez lehet a magyarázat), hogy rendelt még egy párat. Sajnos ugyanolyat nem tudtam már varrni, mert annak az alapanyaga elfogyott, de szinte olyat, barna alappal ismételtem egy párat.
Ajándékba lesz, remélem a megajándékozottnak is pont annyira fog tetszeni, mint Boginak!





A tenyéroldal most is szívmintás steppelést kapott:



Folt. köv.

2011. január 23., vasárnap

Kötősök figyelem!

Szösszenet egy rejtvénykönyv viccrovatából:
Egy kis fizika:
Juli néni kardigánt köt 25 km/h sebességgel. A rendelkezésre álló fonal hossza 20 km.
Kérdések:
- Milyen sebességgel kell Juli néninek kötnie, ha be akarja fejezni a kardigánt, mielőtt elfogy a fonal?
- Hogyan változik a sebesség, ha időnként a férje, Karcsi bácsi is beleköt?
- Adja meg azt a maximális sebességet, amely fölött Juli néni elveszti a fonalat!

2011. január 22., szombat

Újabb bögrealátétek

A mai varrás receptje: végy néhány marék piros, világoskék és fehér négyzetet... varrogass belőlük felezett-háromszöges foltot, és kezdj kirakózni!






Ha kész a két szives blokk, keress hozzá némi társanyagot, mondjuk egy sötétebb, és egy világosabb kéket:







Ha ezeket is összevarrtad, tűzd összevissza a varrógéppel:







Végül pedig a másik anyagból készült pánttal szegd el a széleket, hogy még jobban összepasszoljanak!


Aztán nincs más hátra, mint szedj elő két bögrét, ami illik /vagy nem illik :o) / hozzá, és teázz valakivel kettesben, mégha nincs is Valentin-nap!









(Ha nincs kedved megvarrni, megveheted a meskán.)

Mivel a múltkor vett anyagok már megszáradtak a beavatásuk óta...




Folt. köv.

2011. január 20., csütörtök

Nem csak úgy vettük! :o)






Egy újabb csudajó bevásárlás a Hunyadi utcából, az első képen egy takaró hozzávalói vannak, a másodikon pedig egy kis meglepetés-ajándéké, a részletekkel majd...

Folt. köv.

2011. január 16., vasárnap

Vadászat félsikerrel

Napok óta vadászunk Zsuzsival egy piros kockás férfiingre, vagy ilyen jellegű anyagra. Pasitakarót varrok, ahhoz kéne, de sehol nem lelünk egy szálat sem... így kénytelenek vagyunk tovább járni a turkálókat és méteráru boltokat! /Minő áldozat a foltvarrás oltárán! :o) /
Ma viszont legalább már nem jöttem haza üres kézzel, igaz nem a szükséges inget, hanem a dius-féle anyagainkhoz passzoló sárga kockás anyagot találtam - két teljes garnitúra ágynemű a legjobb fajta vászonból:





Ráadásképp megengedtem magamnak ezt a hippisen tarka sötétítő függönypárt is, igaz ezt is szétszabási szándékkal hoztam a lakásba... :o)






Ha felszabtuk őket, vagy megtaláltuk az ominózus prédát,



Folt. köv.

2011. január 15., szombat

Várjuk a tavaszt!

Bent a szobában már nyílnak a tulipánok, nem is akármilyenek, hanem rózsaszín tulipánok ám! Barátnőm unokahúgának készült ovis vállfazsák. Ugyan megkapta az unokatesója kinőtt, szintén rózsaszín zsákját, ami tetszik is neki, sőt használatba is vétetett, csak éppen neki nem cica a jele, hanem tulipán, hát kellene egy olyan. "De nagyon csajos színekkel! Meg mintákkal! De tulipán legyen rajta! Meg sok zseb a hátulján!"

Ezen kritériumok alapján vágtam bele, és ez lett a végeredmény:









A hátuljáról kicsit életlen lett a kép, elnézést, de menetközben elbújt a napocska.

Úgy látszik két véglet közt ingázunk az utóbbi varrásokkal, vagy csuparózsaszín, vagy tisztán férfias... legalábbis legközelebb megint pasicuccal jövök, szóval




Folt. köv.

2011. január 14., péntek

Terepminta gyerekeknek

Tegnap megint a turkálókat, és a méteráruboltokat jártam, egy egyelőre titkos tervhez kerestem egy bizonyos színt, és mintát... persze nem találtam, így szokott ez lenni.
De közben... erre a mókás függönyre bukkantam, amit nem is hagyhattam ott!
Először azért nézegettem, hogy Krisztinek milyen jó lenne foltosokba, akár gyerektakaróba, vagy faliképnek, vagy ilyesmi.
Aztán, amikor már jöttem vele hazafelé, még jobb ötletem támadt: terepmintás nadrágot-mellényt varrhatnék belőle kisfiúknak, talán pont Annamari barátnőm Marci fiának. :o)


Ekkora kis "grizzlyk" vannak rajta:


Nagyon komoly, nem? :o)
Talán már ennek a szabásával...

Folt. köv.

2011. január 12., szerda

Karácsonyi maradék

Ne aggódjatok, nem beijgli! :o)
Az ajándékok varrása miatt félbemaradt kupacon ügyködök most, Andi pályázatára készültek volna a kockásokhoz hasonló karácsonyfadíszek. De így idén már több díszem lesz saját fámra, mint tavaly. :o)
Amint látjátok, a piros igazi karácsonyi mintás anyag, de sajnos már nem sok volt belőle. A másik kétféle pedig egy takaró varrásából maradt, barátságos árnyalatú sárga.
Kriszti a sárga jojókat készen, a pirosakat kiszabva küldte el. Így aztán tudtam egy "karácsony lábnyoma" kompozíciót fényképezni. :o)



Amint látjátok, van mit varrogatnom, amíg a számítógép betölt egy-egy újabb kézműves blogot... :o)



Frissebbekkel...

Folt. köv.

2011. január 9., vasárnap

Csokis süti variációk

Neten talált csodás csokis süti recept, ha valaki ismeri - Boci szelet néven fut, ha valaki nem ismeri, annak itt a recept, és kell-e mondanom, hogy isteni?! :o)
Tészta: 11 evőkanál kristálycukor, 11 ek. étolaj, 15 ek. tej, 15 ek. liszt, 2 ek. kakaópor, 4 tojás, 1 cs. sütőpor.
A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, aztán hozzákeverjük a többi hozzávalót, legvégül a kemény habbá vert tojásfehérjéket. Kiolajozott, kilisztezett tepsibe simítjuk.
Pöttyök: 25 dkg túró, 2 ek. gríz, 1 tojás, 10 dkg kristálycukor, 1 vaníliáscukor. Mindezt összekeverjük, és kiskanállal belepöttyözzük a csokis masszába. (Megjegyzem, szerintem a fele is elég lenne, mert ennyivel teljesen beteríti az ember a tepsi alját...)
Így néz ki sütés előtt:






Sütési instrukciónak csak azt tudom elmondani, ahogy én sütöttem, mert az eredeti recept elintézte annyival, hogy "készre sütjük". Én először 10 percig max fokozaton sütöttem, aztán levettem takarékra, és időnként ránéztem, kb félóra kellett neki még, mert ugye sok tej is van benne, de biztosra mehetünk tűpróbával.
Így néz ki, ha kész:







Hát igen, a kis túrópöttyök lemerülnek a csokifelszín alá... A sok olaj miatt nem érződik zsírosnak, viszont mégis két-három napig minőségromlás (száradás) nélkül eláll... már ahol van erre esélye!
Kicsit továbbfejlesztett változata, amikor túrótöltelék helyett nemes egyszerűséggel magozott meggyett szórtam bele, mert ha olyan finom volt túróval, milyen finom lehet meggyel, ami nagyon passzol a csokihoz? :o)






Hát igen, néha megéri kicsit variálni a recepteket, persze ésszerű határokon belül. Ha senki nem tenne ilyet, ugyan honnan lennének mindig új és új receptjeink? :o)
Jó étvágyat!



Folt. köv.

2011. január 8., szombat

Elmaradt karácsonyi mutogatás




Nahát, ezeket a nadrágokat meg el is felejtettük megmutatni készen.
A gatyátgatyátgatyát rendelő keresztlányzónak készültek, nem túl lányosak, mint a gazdájuk, de azért kicsit mégis. ;o)

Sok-sok kézzel készült ajándék ötlete

Hiszen idén is lesz karácsony! ;o)
Katt a képecskére!

2011. január 4., kedd

Türelemjáték

Noha nem egy értékes régi darab restaurálásáról van szó, "csak" egy hétköznapi nadrág javításáról, én mégis azt mondom, hogy nem kell mindjárt szétvágni, csak mert kicsit kikopott.
Tudom-tudom, egy foltvarrótól ez igényel némi lemondást. :o)
Barátnőm kikopott kordnadrágját turbóztam fel, nagy adag türelemmel, és a varrógép gomblyuk-széle-varró öltésével.

Ilyen volt:

Ilyen lett:


Szerintem egész jól sikerült imitálni a kord mintázatát, szerintetek? Hogy mennyire lesz kényelmes, az pedig majd kiderül. Legfeljebb belülről még majd eltakarjuk valami puhább anyaggal.

Folt. köv.

2011. január 2., vasárnap

Ideát is jól indul az év! :o)

Csak épp amíg egyesek újságokat rendezgetnek... addig én máris nyúzom a varrógépet, ha már tegnap babonai okokból kifolyólag pihengetett ismét. (És még mennyi minden pihent, velem az élen...!)


Az első varromány tulajdonképpen nem is új, hanem egy tavalyi maradék, amit Zsuzsi zsuppolt ide, "Nálad biztos van hozzá valami anyag, amivel ki lehet egészíteni!" felkiáltással, de nagy a gyanúm, hogy csak azért, hogy ne nála, hanem nálam csúfoskodjon befejezetlen projekt.


Mindenesetre nálam valóban volt hozzá kiegészítő, így gyorsvarrtam néhány(száz...) felezett négyzetet, szabtam pár csíkocskát, és a kicsi ikrek ruhájának maradékából így lett babatakaró-előlap, amit mellesleg orvul vissza fogok toloncolni Pestre, hogy "valaki" ellássa hátlappal és steppelgessen rajta kicsit. :o)


De sok szöveg helyett (után) jöjjön inkább egy kép:









Na, mit szóltok hozzá, passzol a keret, vagy nem? /Ez persze csak beugratós kérdés...hmm, azért csak válaszoljatok! :o)/






Folt. köv.

Ez az év is jól kezdődik! :)


Ez itt kérem (nem, nem Prokusztó varázsló cilindere), ez az én gyönyörű, új újságos polcom!
A polc párom ajándéka (a masnit rajta is hagytam:o)), és ma sikerült megvennünk hozzá az ugyanonnan (IKEA) kinézett, tarka csíkos iratpapucsokat is. Megjegyzem, hogy bár széltében tökéletesen passzolnak a polchoz, magasságban nem (cöcöcö), tehát egy röpke félórácskát azzal töltöttem, hogy mindnek levágtam a tetejét sniccerrel. De megérte!
Az itt levő Burdáimat már beléjük is pakoltam, és most már a többi is csatlakozhat anyukámék padlásáról. :o)
Igaz, jobban örültem volna, ha ez a polc lenne színesben, mint a szélesebb testvérei, vagy, ha kaptam volna színesebb tartókat hozzá, de így sem rossz. Nem, határozottan nem rossz. Bár, mint tudjuk, a varrósarokban nem rendetlenség van, hanem kreatív káosz legfeljebb, azért nem árt, ha az éppen nem használt dolgok rendben várnak a sorukra.
Kezdődhet is az idei varrás, ha lesz belőle mutogatni való, azzal...

folt. köv.